Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

tek. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy éppen a hatvanas évek elejétől szorgalmazták erősebben a munkásság ilyen jellegtl igényének felülről való "megoldását", amikor a munkásság már saját egyleteinek létrehozásán fáradozott. A politikai célzat világossá válik abból a tényből is, hogy ezzel egyidőben a burzsoázia részéről megindult a propaganda az "önsegélyező" egyletek mellett. Ez a propaganda határozott formát öltött 1862-ben, amikor a burzsoázia hivatalos lapja, a Pester Lloyd, a Schulze-Delitzsch-féle irányzat ideológiai terjesztését is kézbeveszi. ^ Vidacsék jelentkezése az egylettel, véleményünk szerint, ebbe a vonalba esik, ennek az ideológiának gyakorlati megvalósítását segiti. Vidacs Jánosnak első lépése azon az uton, amely ehhez az irányzathoz kapcsolja, s amelynek végső állomását majd 1868-ban éri el, amikor közreműködik a Buda-Pesti Munkásegylet megalapításában. A Vidacs gyári munkások, a politikai küzdőtérre lépő magyarországi munkásság e kis csoportja, korának haladó politikai mozgalmaiban való részvételével tette ismertté nevét. A már vázolt okok következtében erősebben kötődött a függetlenségi mozgalomhoz, amelynek támogatásában nagyfokú harckészséget tanúsított, és nem lebecsülendő érdemeket szerzett. Vidacs János az országgyűlésben Vidacs parlamenti szereplése lényegében az 1865 decemberében megnyílt országgyűlési periódusban vette kezdetét. Az országgyűlésen folytatódott a vita a kiegyezés módozatairól. A korábbi irányzatok közül a volt feliratiak kerültek többségbe. A kialakuló pártirányzatok között a Deák és Tisza mögött felsorakozott tábor, a jobbközépnek, illetve balközépnek nevezett pártok a kiegyezés szükségességét hirdették. A kiegyezés elutasításának álláspontját az alig 20 főből álló kis csoport vallotta, amely Böszörményi vezetése alatt, szélbal néven vált ismertté, tagjai között az elvei mellett következetesen kitartó Vidacs Jánossal. Az országgyűlés legélesebb vitáját a közös ügyek váltották ki és a kezelésükről intézkedő törvényhozási küldöttségek eljárásának szabályozása. A szélbal mindkettőt hevesen elutasitotta. Az első év képviselőházi vitájában - a határozati és felirati javaslat ügyében - Vidacs még kevés aktivitást mutatott. Kétszeri felszólalásában két jellemző vonása tűnik ki. Az egyik a volt honvédek, illetve azok özvegyei és árvái melletti kiállása, azok érdekeinek védelme, a másik az éles osztrákellenesség. Elsőként elhangzott megjegyzését 1866 február 23-án, a felirati javaslat részletes tárgyalása során, a felirat 42. szakaszára benyújtott módositványhoz fűzte. A vitatott kérdés az volt: vannak-e száműzöttek a hazában, vagy csak elitéltek, amint a javaslat fogalmazta. Több képviselő konkrét példát hozva fel bizonyította az előbbit, Vidacs ezekhez csat121