Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

A Vidacs gyári munkások Két izben is sző esett eddig Vidacs gyárának munkásairól mint a függetlenségi mozgalmak résztvevőiről. Már az elmondottakbői is kitUnik, hogy a mozgalom melletti kiállásukat nem lehet véletlennek tekinteni, még akkor sem, ha figyelembe vessztlk más munkáselemek részvételét a ktlz delemben. Ennél a rétegnél kétségkivlll közrejátszott munkaadójuk állásfoglalása is. Helyzetének vizsgálatát elsősorban ebből a szempontból kell elvégeznllnk. A magyarországi munkásságnak,miként a parasztságnak is a Habsburg abszolutizmus időszakában két fronton bontakozott ki a mozgalma: gazdasági és politikai téren. Gazdasági harcát a forradalom idején kiharcolt engedmények megtartásáért folytatta. Politikai síkon két irányban is aktivizálta magát: részben az abszolutizmus elleni küzdelemben, részben saját önálló szervezetének létrehozásában. Ez utóbbi törekvése az 1863-as pesti munkásegylet alakitási kísérlethez vezette. Első politikai ténykedése az önkényuralomellenes, függetlenségi harcokhoz kapcsolódott. E mozgalom politikai célkitűzése szélesebb társadalmi rétegek érdekeit szolgálta, közöttük a munkásságét is. Elég itt utalni az önkényuralomnak azokra az intézkedéseire, amelyekkel a munkásság szervezkedését, mozgalmainak kibontakozását akarta megbénítani. Jelentős számú munkáselemek: iparoslegények, inasok, kereskedősegédek kapcsolódtak a küzdelembe s az alsóbb néprétegekkel egyUtt alkották a tüntetések tömegét. A munkásrétegeknek a függetlenségi harcokban való részvételét elemezve Léderer Emma elsőnek a gazdasági okokat emelte ki, mint amelyek a munkásságot az államhatalommal szembefordították, és az államhatalom ellen kibontakozó függetlenségi mozgalom mellé állították. Ennek következtében került egy táborba az állam és a burzsoázia együttes kizsákmányolása ellen küzdő munkásság azzal a burzsoá értelmiségi és nemesi réteggel, amely a függetlenségi mozgalmak elindítója és résztvevője volt. Az objektív gazdasági tényezőkön kívül a munkásságot a függetlenség Ugye mellé állitotta a benne élő kossuthi eszme is, amelyet tovább erősített benne a parasztsággal való kapcsolata. 77 Mindehhez hozzátartozik azonban az is, hogy az osztályharc ebben a periódusban még nem volt annyira éles, amely ezt az együttműködést lehetetlenné tette volna. A munkásságnak ekkor a kapitalista tendenciák erősödése éppoly érdeke volt, mint a burzsoáziának, érthető tehát, ha a polgári fejlődés legfőbb gátját jelentő államhatalom ellen közös táborban küzdenek. A fentebb leirt elvi megfogalmazások általában érvényesek egy adott gyári munkásgárdára vonatkozóan is. A Vidacs gyár munkásainak cselekvőkészségét alapvetően ezek a tényezők határozták meg. Helyzetük sajátossága, hogy konkrét formában valósítják meg a munkásság és bur117