Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

us 14-én keltezett, Kossuthhoz szőlő levélben hivatkozik bátyjától levél­ben kapott utasításokra. Ebben kéri öccsét, lépjen szoros összeköt­tetésbe Kossuthtal, б mostanában nem irhát neki, "mert annyi a kém, hogy lélekzetet sem tudunk venni." Tehát arra kéri, Kossuthtól a levele­ket és egyéb Írásokat a saját cimére küldessen és azokat "okosan" jut­tassa el hozzá és az "illetőkhöz" Pestre. A levelek is közvetett uton ju­tottak el ezután a címzettekhez. Vidacs József levelét Nápolyba klildte egy barátjához, aki továbbította Kossuthnak, akitől a válaszokat a galaci olasz Ügynökségre kérte. A levél Kossuth válaszát is tartalmazza, amelynek első része a len­gyel forradalom kitörésével kapcsolatos politikai eszmefuttatás a lengyel kormánnyal való tárgyalásokról és azok eredményeiről, valamint a ha­zai helyzetről. Ez utóbbi kétséget támaszt benne: ismeri az országgyű­lés kiegyezést előkészítő munkáját, amelynek ellentmondanak azok a jó­hiszemű, de a realitást nélkülöző tájékoztatások a hazából, miszerint a nemzet egy emberként kész fegyvert ragadni, ha erre kedvező alkalom kínálkozik. Nem látja jelét ennek az eltökéltségnek, a tenniakarásnak, a­mely nélkül a külső segítség biztosítására sincs lehetőség. Mindazonál­tal kijelöli a legszükségesebb teendőket. Mivel "organizmus nélkül nem lehet mUködni" ezt egy országos forradalmi Ügyvezető titkos bizottság a­lakitásában látja. Továbbá titkos sajtóra kell szert tenni és plakátokat nyomatni s azokat ugyanazon éjjel a főváros és nagyobb vidéki városok­ban kiragasztani. A plakátok tartalmára is részletesen kitér s abban a hazafiakat a 49-es zászlóhoz való csatlakozásra szólitja fel. Ugy látjuk, Kossuthnak ezt az elképzelését támogatta Vidacs János akciójával. Ennek a levélnek érdekes része Vidacs József részletekbemenő tájé­koztatása a lengyel expedíció sorsáról, amely török területről a fejede­lemségeken keresztül tartott Lengyelországba a forradalom megsegítésé­re. A hazai helyzetet illetően ő is elkeseredve ostorozza a tétlenséget és tétovázást, de elsősorban ő is az emigrációtól várja a cselekvő fel­lépést és annak a reményének ad kifejezést, hogy az elkeseredett nép for­radalommal válaszolna. E túlzott optimizmusával azok közé tartozott, a­kik jóhiszeműen, de tévesen informálták Kossuthot, miként bátjya is, aki bizonyára a katonai szervezkedést tüntette fel a valóságnál kedvezőbb színben. Vidacs József augusztus 1-én kelt levelében adta tudtul Kossuthnak bátyja elfogatását. líeszámol arról, hogy a rábízott iratot a bátyja által kijelölt uton hazaküldte, s hogy ezt a házkutatásnál nem találták meg, né­zete szerint vagy nem kapta még meg, vagy már nem volt a háznál, te­hát továbbította az illetékes személyekhez. Mivel bátyján kivül senkivel sem állott levelezésben itthon, ezért arra kéri Kossuthot, hogy jelöljön ki valakit bátyja helyett, akihez az utasításokat küldhetné. 64 A 63-as események két irányban mozgósították a haladó erőket: egy­114

Next

/
Thumbnails
Contents