Folia historica 1

Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása 1848-1867

részt a hazai felkelés előkészületeinek megszervezésére, másrészt a lengyel felkelés támogatására. Ez utóbbiba szélesebb néprétegek kapcsolódtak be. A pénzgylljtésen kivlll március-május hónapokban természetbeni javakat is gyűjtöttek. Vidacs János ebben az akcióban is jelentős részt vállalt. Pénz- és fegyverszállításon kivUl másokkal együtt jelentékeny mennyiségű gabonát szállítottak Bajáról Krakkóba az ott székelő bizottságnak. A gyűjtéssel és szállítással megbízott személyek közül, akik főként a honvédtisztekből kerültek ki, Vidacs János azok között találha tő, akik "az összeesküvésbe a felkelés számára kimagasló módon bele vannak keverve. "66 Fegyvergyártásba is be akarták vonni, de ezt nem vállalta. Mrazek Ignác honvédtiszt lépett vele kapcsolatba és egy általa szerkesztett újfajta ágyú öntésére akarta rábeszélni, Vidacs azonban Mrazeket a kormány ügynökének tartotta. 67 Bizalmatlansága érthető, hiszen erős megfigyelés alatt állott. Munkáját nagyon óvatosan végezte, oly anynyira, hogy lakásában honvéd látogatót nem is fogadott. Letartóztatása után felesége és üzlettársa Jankó Vince járt közbe ideiglenes szabadlábra helyezéséért, 68 amely végül is sikerrel járt és kezességre kiengedték. Ügyének tárgyalására hónapok multán kerUlt sor és hosszan elhúzódott, mert bizonyos fokig összekapcsolódott a függetlenségi mozgalmakat lezáró, 1864-es Almássy-Nedeczky-féle szervezkedés leleplezésével. Az 1864-es tüntetés Az 1863 nyarán történt letartóztatásokkal nem tudtak gátat vetni a további szervezkedéseknek. Az már Somogyiék letartóztatásakor világossá vált, hogy több titkos szervezet mUködik az országban. A központi titkos bizottság székhelyét illetően a hatóság csak sejti, hogy Pesten van, amint ez a Csanád megyei főispán jelentéséből kitűnik, de ennél többet nem tudnak róla.69 Az egymástól függetlenül mUködő, vagy csak laza kapcsolatban álló szervezeteket végül az emigráció egy elkésett lépéssel igyekezett összefogni az Országos Függetlenségi Bizottmány megalakításával. 1863 november 24-én kelt kiáltványában az 1849-es Függetlenségi Nyilatkozat megvalósítását tUzte ki célul. A sok helyen, főleg a nyugati megyékben terjesztett kiáltványok, valamint az OFB december 17-ére tervezett pesti tüntetése nem járt a várt eredménnyel. A jelentéstevő Pálffy Móric, az országban tett utazása alatt szerzett tapasztalatai alapján a lakosság passzivitásának okairól igy ir:"az alsóbb néposztály általában lojális érzelmű s a felsőbb osztályok mindinkább észrevehető simulása jó reményekre jogosit." ^ Ez utóbbi, a felsőbb osztályok magatartását jellemző megjegyzés közel állott a valósághoz, az előbbinek azonban ellentmond az is, hogy az alsóbb néprétegek között 1864 januárjától nagyobb méretekben folyik tovább a forradalmi nyomtatványok ter115