S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 63. (Budapest, 2002)

ressariidae), amit még ott helyben mindketten felismertünk: nagy ezerjófűmoly (Horridopalpus dictamnella Treitschke, 1835). A molyhostölgyes ligeterdőben szinte „kaszálni" lehet tápnövényét a Dyctamnus albus-t. A Magyarország Állatvilága XVI/5. kötetében (Gozmány 1958) budapesti előfordulása jelzett, de a bizonyító példány nincs meg. Repülési időnek az adatközlő júniust jelölte meg. A Buschmann Ferenc által júliusban gyűjtött egyed tekintendő az első hazai bizonyító példánynak. A példány az én gyűjteményemben van. Paranthrene insolita Le Cerf, 1914 magyarországi előfordulása Medvegy Mihálytól 2002 áprilisában egy „összesodródott" szitkárt (Sesiidae) kaptam határozásra. A lepkét Lastuvka testvérek munkája alapján (Lastuvka & Lastuvka 2001) sikerült beazonosítani: tölgy-bögölyszitkár (Paranthrene insolita Le Cerf, 1914), magyar faunára új faj. A Magyarország Állatvilága XVI/4. kötet (Gozmány 1955) 42. oldalán a P. tabaniformis (Rottemburg, 1775) faj mögé helyezendő be! Nyugat-Palearktikus faj. Közép- és Dél-Európából, valamint Kisázsiából ismert. Erdőszegélyekben, erdős sztyepfoltokon, bokorerdőben található. A hernyó két évig fejlődik tölgyfák vesszőiben vagy ágaiban. Medvegy az anyagot 2002 februárjában gyűjtötte Balatonakaiin, a Pántlikás-majorban. A Quercus pubescens ág 8-10 cm átmérőjű volt. Az imágó április 5-én kelt ki. Amaurophanes stigmosalis Herrich-Schäffer, 1848 előfordulása a Balaton-felvidéken A Balaton-felvidéken, Fövenyesen jártam 2002. május 18-án. A nagyezerjófű (Dyctamnus albus) már elnyílóban, a vitézvirág (Anacamptis pyramidalis) éppen bimbós állapotban volt, mindkettő a molyhostölgyes szegélyekben állt. Both Veronika gyűjtőtársam szólt, hogy a „bozótban" repked egy érdekes molylepke. Az árnyas területen a Fabiola pokornyi (Nickerl, 1864) díszmolyra (Oecophoridae) bukkantam. Kifelé haladva a bozótból megpillantottam egy fekete molylepkét, amelyik egészen alacsonyan repült, 10-15 cm-rel a föld felett. Sikerült beüvegelnem és a legnagyobb meglepetésemre a balkáni tűzmoly, Amaurophanes stigmosalis (Herrich-Schäffer, 1848) példánya volt. Rövid keresgélés után rábukkantam a rajzóhelyére, ahol több tucat egyede repkedett. Néhány nappal később május 22-én újból felkerestem a helyet és megnéztem, hogy még merre repül az A. stigmosalis. Fövenyes település északi felében, a 70-es