S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 60. (Budapest, 1999)

szerkesztett. Van ahol kiírásra kerül a teljes munka, de általánosságban csak a folyóirat citátuma olvasható. Érdekes, hogy a többszáz cím között alig egy tucat magyarországit találtam. Bizonyos, hogy a magyar erdész kollégák számos olyan, nem hivatkozott munkát ismernek, ami fontos kiegészítéseket és további információkat nyújt a magyar tölgyesek vonatkozásában. Boglárkalepkész lévén a könyv szakmai oldalát nem vagyok hivatott kritizálni. De azért lehetnek megjegyzéseim a lepkék kapcsán. Miért kerültek a tölgykártevők közé olyan lepkék, amelyeknek hernyója tölgyön él, de „gazdasági" (= profitérdekeltségű) szempontból „kárt" sosem okoztak és nem is fognak. Ezek a fajok egyszerűen a tölgyes ökoszisztémájához tartoznak, másutt nem is tudnak megélni. Csak néhány példa: Ptilodon capucina, Phalera bucephala, Callimorpha quadripunctaria (egyáltalán töl­gyön él a hernyója?), Dichonia aprilina, Satyrium ilicis, Quercusia quercus, stb. stb. Mind kártevő? Miért? Lehet, hogy az erdészet álma egy steril tölgyes, ahol csak a lom­bok zúgnak, és nem a rovarok. Vagy csak arról van szó - és talán ez az igazság - hogy ennek a szép munkának a megjelentetésére csak úgy lehetett pénz szerezni, ha a címben tölgyfogyasztó (Eichenfressende) helyett tölgykárósító (Eichenschädlinge) szó olvasható. Ezt mi is ismerjük, ennél nem kell többet mondani. A fenti észrevételek természetesen mit sem vonnak le a kötet tudományos és gyakor­lati alkalmazhatóságának értékéből. Olyan munkát üdvözölhetünk Patocka doktor és kollégáinak szerkesztésében, amely a Közép Duna-medence tölgyes-ökoszisztémákat ismerni akaró számára alapvetés, ezért nélkülözhetetlen. És egy másik fontos tényező: a következő évezredben egyre nagyobb szerepet kap a természet védelme, ami az életközösségek ismerete nélkül nem lesz, mert nem lehet eredményes. Ezért a kötetre nemcsak erdészeknek, hanem a természetvédőknek egyaránt nagy szüksége lesz. A szlovák kollégák könyvének tehát egyaránt ott a helye a természetvédelemmel komolyan foglalkozó hivatásos és nem hivatásos magyar szakemberek könyvtárában! Bálint Zsolt A neotrópikus régió boglárkalepke-féléi Bernard d'Abrera: Butterflies of the Neotropical Region. Part VII. Lycaenidae. Victoria, Black Rock, Hill House, 1995, pp. i-xi, 1098-1270, figs. ISBN 0-947352-29-5 Évekig vártam erre a kötetre, és évekig kellett forgassam, hogy megírjam róla ezt a recenziót. Mert ez a kötet grandiózus a maga nemében. Nemcsak hogy lezáró, tehát utol­só darabja a szerző 1980-ban elkezdett nagylélegzetű sorozatának, hanem egyben útravaló is a következő évszázadra. Ott kell legyen benne mindaz, amit a londoni The Natural Hisotry Museum gyűjteményében megtalálhatunk az után, hogy a Seitz sorozat (Die Gross-Schmetterlinge der Erde) neotrópikus nappali lepke kötete megjelent és olyan boglárkalepkészek dolgoztak anyagain, mint Henri Stempffer, Gerald Edward Tite, John Eliot - hogy csak három nagy nevet említsek. így van-e ez? Kielégíti-e ezt az igényt az itt recenzált D'Abrera kötet? Természetes, a kötet megjelenése méltó az előző részekhez. Fóliáns alakú oldalak, éltenagyságú színes ábrák, a legszükségesebb kísérő szövegeggel. A nomenklatúra telje­sen a londoni gyűjteményben található rendszert és taxonómiát követi. Ebből a szem-

Next

/
Thumbnails
Contents