S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)
igazi levéltetvek v. igazi levéltetűfélék tulajdonképpeni csukák v. tulajdonképpeni csukafélék tulajdonképpeni keresztespókok v. tulajdonképpeni keresztespókfélék valódi mételyek v. valódi mételyfélék valódi törpefürkészek v. valódi törpefürkészfélék stb. 10. A családnál magasabb rangú kategóriák nevét alkotó tagokat a/ egybeírjuk, b/ kötőjellel kapcsoljuk v. c/ különírjuk. a/l Egybeírjuk a főnévi előtagot a család feletti kategórianévvel ászkarákok gyökéri ábúak sejtélősködők bőrszárnyúak kovaszivacsok szitakötők fonálférgek maradványrákok virágállatok hidraállatok mohaállatok zsákállatok ikerszelvényesek nyílférgek zsinórférgek stb a/2 Egybeírjuk az -s, utótagokat: •ú, -ű képzős, egyelemű, többes számú mellékneveket mint csupaszkopoltyúsok egyformacsillósok egylemezkörösök kéttüdősök sokostorosok ásólábúak cserepeshéj úak csövesfogúak egyenesszárnyúak nyolckarúak egyszerűbelűek párosidegűek soksertéjűek tömörfej űek tüzestestűek stb. a/3 Egybeírjuk az ál-, elő-, fél-, fő-, ó-, óriás-, őséi, vándor- előtagokat a kategórianévvel: remete-, szín-, törpe-, új-, vakálénekesek főemlősök színcsáprágósok előgerinchúrosok főpillangók színcsillósok előgyűrűsférgek ógyűrűsférgek törpefürkészek felmajmok ősostorosok újszájúak félcsontoshalak remeterákok vakcsíkok stb. a/4 A melléknévi vagy igenévi minőségjelzőt i/ egybeírjuk a hagyományos írásmód alapján, valamint ha a név csak egybeírva biztosítja az állattani értelmet: gyűrűsférgek laposférgek szívóférgek hengeresférgek ollósászkák változóállatkák kerekesférgek övesférgecskék úszórákok stb. (Azaz nem "gyűrűs férgek", nem gyűrűket viselők; nem "változó állatkák", amelyek így írva akár kaméleonok is lehetnének amőbák helyett.) ii/ egybeírjuk a tengeri előtagú és növénynévi utótagú ill. egyéb, élettelen tárgyak analógiájával készült állatneveket:
