S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 55. (Budapest, 1994)

tengerililiomok tengerirózsák tengericsillagok tengeritollak tengerizacskók a/5 Egybeírjuk a határozós összetételeket: béllellélegzők elölkopoltyúsok folytonspórázók hátonlégnyílásosak hátulkopoltyúsok oldaltlégnyílásosak plazmánmozgók végülspórázók De: elöl-ivarnyílásosak, hátul-ivarnyílásosak stb. (6 szótagos szabály) b/ Kötőjellel tagoljuk a családoknál magasabb rangú kategórianeveket: ha a melléknévi, a számnévi vagy az igenévi jelző közvetlenül az utótag jelentését módosítja, amennyiben az nem az állatcsoportot magát, hanem annak valamely tulajdonságátjelöli: egyszerű-metszőfogúak eltérő-szárnyerezetűek felemás-lábfejízesek három-csíralevelesek keresztezett-idegűek közvetlen-fejlődésűek zárt-úszóhólyagosak = egyszerű-metszőfogú rágcsálók = eltérő-szárnyerezetű lepkék = felemás-lábfej ízes bogarak = három-csíraleveles állatok = keresztezett-idegű csigák = közvetlen-fejlődésű mételyek = zárt-úszóhólyagos halak stb. (Ugyanis az úszóhólyag a zárt és nem a hal, a lábfejízek felemásak és nem a bogarak stb. A három vagy több szóba tördelt írásmód, ill. név ellen az alfaji név írásmódja is tiltakozik.) c/ Különírjuk a családnál magasabb rangú taxonnevekben az akár egy-, akár többelemű melléknévi minőségjelzős előtagokat az akár egy-, akár többelemű kategórianévtől: csontos halak énekes madarak fogas cetek vértes halak stb. alsórendű rovarok kevésfogú erszényesek lemezescsápú bogarak négytüdős pókok pillangósszárnyú tetvek szélesorrú majmok stb. élősdi evezőlábúrákok farkos kétéltűek igazi százlábúak tengeri pérhalalakúak stb. csáprágós ízeltlábúak hatosztatú virágállatok házváltó zsákállatok kétajkú fonálférgek légcsöves főpókok melegvízi medveállatkák stb.