S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 54. (Budapest, 1993)

FOLIA ENTOMOLOGICA HUNGARICA ROVARTANI KÖZLEMÉNYEK LIV 1993 p. 155-162 A nádasok pókfaunája* írta Szinetár Csaba (Érkezett 1993. február 24-én) The spider fauna of reedniarshlands in Hungary. - The author summarizes the literature on spiders of marshlands on the basis of articles by Hungarian and few foreign researchers. Forty of the most typical species of Hungarian marshlands have been listed in the paper. Most species occur, apart from the reeds, in other water-associated biotopes as well. Just a few species are known to typically adhere to the reeds, which is supported by Hungarian data of frequency, too (Allomengea vidua, Donacochara speciosa, Tetragnatha striata, Eucta kaestneri). As no comprehensive survey of the spider fauna of reeds has been done in our county so far, it can be duly supposed that the research starting now will significantly contribute to the present results. Bevezetés A pókok csaknem valamennyi szárazföldi ökoszisztémában jelenlévő, kiemelkedően diverz állatcsoportot képviselnek (Coddington és Levi 1991). A természetes- és kultúrökoszisztémákban egyaránt fontos szerepet töltenek be számos rovar populációjának korlátozásában, semellett, mint prédaállatoknak is jelentős szerep jut, elsődlegesen a madarak táplálkozásában. Az életközösségek anyag- és energiaforgalmában betöltött szerepük ökológiai jelentőségére számos vizsgálat rámutatott (Nyffeler 1982). A pókok élőhely választásában szerepet játszó környezeti tényezők közül a klimatikus adottságoknak (elsősorban a páratartalomnak), valamint a környezet strukturális elemeinek (pl. vegetáció szerkezet, florisztikai adottságok) van meghatározó jelentősége (Duffey 1978). Uetz (1991) számos szerző eredményeit összegezve megállapította, hogy a pókok növényekhez és növénytársulásokhoz való specifikus kötődését elsődlegesen konkrét strukturális adottságok preferenciája eredményezi. A növényeken élő fajoknál a mikroklimatikus, valamint prédakínálati feltételek csak másodlagos szerepet kapnak a növényzet architekturális jellemzői mellett. Ezzel szemben a talajszint pókközösségeinél a klimatikus feltételek szerepe érvényesül a fauna fajösszetételének, valamint a térbeli mintázatoknak a kialakításában (Schaefer 1972, 1974). A pókközösség diverzitása és abundanciája azokban a biotópokban a legkiugróbb, melyek az év folyamán az abiotikus tényezők viszonylagos stabilitásával, valamint közel állandó vegetáció-szerkezettel rendelkeznek (Nyffeler, 1982). Emellett több vizsgálat arra is rámutatott, hogy a florisztikai diverzitás és a strukturális heterogenitás növekedése maga után vonja a pókfauna diverzitásának növekedését is (Post és Riechert 1977, Greenstone 1984). A fenti bevezető gondolatok alapján már többnyire jól felvázolhatóak a nádasok, mint természetes „monokultúrák" pókfaunájának legfőbb jellegzetességei. 1. Tekintettel arra, hogy a különböző biotópokban a talajfelszín fajai csaknem függetlenek a növényzeten élőktől, a nádasok is egyidejűleg két egymás mellett élő különböző pókfaj* Készült az OTKA 3160 támogatásával.