S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 52. (Budapest, 1992)

(1985). Újabb adatok a nagylepkék elterjedéséhez Délkelet-Erdélyben. - Folia ent. hung. 46: 222-227. - Varga, Z (1989): Gerinctelen állatok. Bevezető. Lepkék (Lepidoptera) rendje. In: Rakonczay, Z (ed.): Vörös könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 171-177, 188-244. - Varga, Z und Tóth, J. (1978): Übersicht der taxonomischen und chorologischen Verhältnisse in der Pieris (Artogeia) napi bryoniae Gruppe (Lep.: Pieridae) mit Rücksicht auf die Anwendung des Subspezies-Begriffes in der Lepidopteren-Taxonomie. - Acta Biol. Debrecina 15:297-322. BÁLINT Zsolt, Budapest Phyllonorycter leucographella Zeller, 1850: új aknázómoly a magyar faunában (Lepidoptera: Gracillariidae) Phyllonorycter leucographella Zeller, 1850: new mining moth in the Hungarian fauna (Lepidoptera, Gracillariidae) Az 1991. szeptemberében Gödöllőn megrendezett ECE/SIEEC Konferenciát követően az ascoti Imperial College négy entomológusával (G. Stone, KL Schönrogge, D. Agassiz, D. Nash) egyhetes, kettőscélú gyűjtőúton vettem részt hazánk több táján. Utunk célja a cynipida-gubacsok gyűjtése mellett a tűztövis aknázómoly hazai jelenlétének bizonyítása avagy megcáfolása volt. A tiszántúli, Duna-Tisza közi és Balaton-felvidéki túráink során nem találtuk meg a kérdéses aknákat, annak ellenére, hogy meglehetősen sok helyen kerestük azokat. Gyűjtőutunk végén, Sopronban sikerült megtalálnunk az aknákat illetve néhány lepkét is. Kőszegen is hasonló eredménnyel járt a próbálkozás. Kérésemre dr. Vigh Károly Szombathelyen vizsgálta meg a tűztövis cserjéket, és innen is előkerültek az áruló aknázott levelek. A faj a közkedvelt parkcserje, a tűztövis (Pyracantha coccinea) levelein, azok színén, a főér mentén készíti hosszúkás, hólyagszerű aknáit, egy levélen általában egyet. Az időjárástól függően évente három-négy nerhzedéke is lehet. Mivel Németországban és Ausztriában is sok helyütt megtalálták, és hazánkban csak a nyugati határszélen fordul elő, kézenfekvő a következtetés, hogy nyugati irányból terjed felénk. Ez azért érdekes, mert a faj, miként tápnövénye is, mediterrán eredetű. Valószínű, hogy egy Nyugat-Európába bevitt erősen fertőzött tűztövis állomány lehetett a jelenlegi nyugat-keleti irányú terjedés kiinduló góca. Szinte biztosra vehető, hogy a következő néhány évben már az ország belsejében is fogunk találkozni vele. Dr. CSÓKA György, Gödöllő