S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 51. (Budapest, 1990)

itt csak nagy ritkaságképpen került elő. Az erdő melletti, közvetlenül a Holt-Tisza fölé magasodó homokbuckák beépítésével átmenetileg megritkultak, nyilván a szegélyekre szorultak vissza a homokhátságra jellemző psammofil elemek (Hipparchia statilinus, Cucullia argentea, a felnövekvő buckaerdők záródásával a Staurophora celsia), valamint más, euroszibiriai sztyep elemek (mint Idaea deversaria stb.") . Az erdő felett, még a magasparton, Szikra területén korábbi gyümölcskultúrák területén kiterjedt erdőtelepítés tisztásán a homoki és sztyep fauna új tenyészőhelyeket nyert, de jóval gyakoribbá váltak a fenyőtelepítés következtében az euroszibiriai pinetális komponens elemei (Hyloicus pinastri, Bupalus piniarius, Thera obeliscata, Hylaea fasciaria stb.) is. Megnőtt a szubmediterrán-pontusi homoki Hadena silènes (olykor nagy számban is megfigyelhető), a holomediterrán sztyep (Hadena confusa, Cucullia lychnitis) fajok gyakorisága, viszonylag ritka a Hadena magnolii, Calophasia costa, Odontognophos dumetata. A szegélytársulásokban nem ritka (a pusztagyepi)Cucullia thapsiphaga, a (sztyep) Cucullia lychnitis, C.tanaceti ( legalábbis lárváik gyakorisága alapján) .