S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 49. (Budapest, 1988)

ha a faunisztikai munkák szerzői továbbra is a régi nómenklatúra szerint idézik a kérdéses fajt. Véleményem szerint ez a helyzet a Selidosema brunnearia Vili. magyarországi előfordulása esetén is. ugyanis Magyarországon ez a faj feltehetően nem fogható, helyette azonban a hozzá hasonló Selidosema plumaria D. et Sch. Eltekintve attól, hogy ez a tény a szakirodalomban cikkek formájában már több mint 30 éve napvilágot látott, a jelenleg legfontosabb közép-európai határozókönyv (FORSTER et WOHLFAHRT 1981) 1980-ban megjelent utolsó füzetéből (288-289. oldal) is erről értesülhetünk. Ennek ellenére a hazai faunisztikai munkákban még ma is rendszeresen a S. brunnearia faj kerül emlitésre, ami e két faj elterjedésének helyes megállapítását szinte lehetetlenné teszi. Ez uton szeretném e problémát röviden ismertetni és hazai lepkészeink figyelmét erre a feltételezhető tévedésre irányitani. Ha a brunnearia Magyarországon mégis előfordul, ami nem valószinü, akkor legyen valaki, aki ezt bizonyitja. PLUMARIA BRUNNEARIA 1. ábra: Az egyik legszembetűnőbb megkülönböztetési jegy a Selidosema plumaria D. et Sch. és S. brunnearia Vili. himjének ivarszervén (a válva belső oldala) A hazai Selidosema-faj eredetileg mint "

Selidosema plumaria Vili. (= ericetaria Vili.)" szerepelt szakirodalmunkban (KOVÁCS 1953). Azonban FLETCHER már 1949-ben közzétette, hogy ez alatt a név alatt két faj rejtőzött: plumaria Denis et Schiffermüller 1775 és brunnea ria de Villers 1789 (syn. : ericetaria de Villers 1789). A két faj elterjedésével és alaktanával FLETCHER-en kivül elsősorban az alábbi cikkek foglalkoznak: DE LATTIN 1951, URBAHN 1978, FORSTER et WOHLFAHRT 1981 (1980), RÉZBÁNYAI 1981, KRAMPL et MAREK 1981, RÉZBÁNYAI 1983 és SKOU 1984. FLETCHER munkáját követve HERBULOT 1963 (85. oldal) csak a Franciaországban kimutatott fajt emliti: "brunnearia Villers (= plumaria auct. nec. Denis et Schiffermüller)". Valószínűleg ennek helytelen értelmezéséből adódott, hogy a hazai szakirodalomba a brunnearia név tévedésből mint a plumaria faj érvényes neve került be (pl. JABLONKAY 1972, BALOGH 1978, VOJNITS 1980, RONKAY 1980, RONKAY-SZABÓKY 1981, HERC ZIG-BÜRG ÉSRONKAY 1981, PODLUSSÁNY 1984, HERCZIG 1985). A zavart még fokozza, hogy pl. BALOGH 1967 és SZEÖKE 1978 a fajt plumaria néven sorolják fel. Ez a tény azt az érzetet kelti, hogy Magyarországon mindkét Selidosema-faj fogható. Jelenlegi ismereteink szerint azonban a délnyugati eredetű brunnearia Közép-Európának csak nyugati és északi részén fordul elő (Svájc, NSZK, NDK, Dánia, Lengyelország, valamint Csehszlovákia nyugati része), ezzel szemben a délkeleti eredetű plumaria csak Magyarországon, Ausztriában, Csehszlovákia középső és keleti részén, valamint ettől délre és délkeletre, igy a Déli Alpok keleti felében és a Dél-Tirolból (Vintschgau) Svájc délkeleti sarkába benyúló egyetlen kis völgyben is (Münstertal). Még kikutatásra vár, hogy a két faj összetalálkozik-e valahol, pl. Csehszlovákia délnyugati sávjában, illetve az Alpok déli oldalán a Garda-tó és a Luganói-tó között (lásd RÉZBÁNYAI 1983). A két faj ivarszervi eltéréseit már egy sor publikáció ismertette, URBAHN (1978) ábráit már FORSTER et WOHLFAHRT 1981 (1980) is átvette (mint forrásmű itt tévedésből BLESZYNSKI neve szerepel!). A két faj him és női ivarszervének legfontosabb eltéréseit, a tévedések további elkerülése végett, vagy ha az idegen nyelvű szakirodalom valaki számára nehezen hozzáférhető, itt még egyszer ábrázoljuk (1-2. ábra).