S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 47/1-2. (Budapest, 1986)

Csak Chrysopogon gryllus leveleiről ismert, a nőstények főként a levél szinén az erek mentén, mig a himek mindkét oldalon előfordulnak. Júniusban jelennek meg az imágók, a nőstények augusztus végén rakják fehér, grizszerü tojásaikat. Feltehetően tojásalakban telelnek és évente egy nemzedékük fejlődik ki. Eddig a Szársomlyón, Gyenesdiáson, Nagykovácsiban (Remete hegy), Bodajkon és Perbálon került elő. További előkerülésére is száraz, karsztos réteken lehet számitani - Magyar m o s 6 f üp a j z s t e t ü jablonowski Kozár et Matile-Ferrero, 1983 7a. nem: Ferreroaspis Kozár, 1983 A nőstény teste megnyúlt, a fej felé elkeskenyedő. A test a 3. potrohszelvénynél a legszélesebb. A karéjok száma 1 pár, ezek kivülről erősen kimetszettek, az első öböl keskeny, benne két hegyes, a karéjok végéig érő serteszerü mirigylemez van. Az L^-től oldalra még több rövid serteszerü mirigylemez van. A háti hengeres mirigyek elszórtan találhatók. A nagy szegélymirigyek száma 5 pár. A hasi apró hengeres mirigyek kis számban találhatók a pigidium szélén, az elülső és hátulsó légrések vonalában a szegélyen. Az utolsó tori, az első és második potrohi szterniteken mirigytüskék csoportja található. Cirkumgenitális mirigyek vannak. A nőstény pajzsa megnyúlt, kagyló alakú, max 1 mm hosszú (= Acanthomytilus Borchsenius, 1947 sensu Vinis, 1981). Csak Acer-félékről ismert. A nem egyetlen ismert faja eddig csak hazánkból került elő. Pajzsa 0,5-1,0 mm hosszú, 0,2-0,3 mm széles, a tojást rakó nőstény lila szinü, 0,75 mm hosszú, körtealaku, A cirkumgenitális mirigyek száma az öt csoportban 2-4,1-6,2-5. Az elülső légrés mellett l-l háromsejtü mirigy található. A szuróserte hurok a test közepéig ér. Az Acer campestre törzsén és ágain él. Évente 1 nemzedéke fejlődik ki, a kifejlett nőstény telel. A nőstény a tojásait junius-juliusban rakja. A lárvák 6-8 nap múlva kelnek. A nőstények és a kisszámú him szeptemberre jelenik meg. Csak Budapestről ismert - Apró magyar-pajzstetü hungaricus (Vinis, 1981) 10. nem: Mohelnaspis Sulc, 1937 Mohelnaspis massiliensis (Goux, 1937) - Nagykevély, 1980.11.24, Sesleria sadleriana, levélen, nőstény (narancssárga), F = 3 (1152); Budapest (Hármashatárhegy), 1980.V.2, Sesleria sadleriana, nőstény, F = 2 (1171) (Dr.Nagy B. gyűjtései); ugyanott, 1981.Vn.20, Sesleria sadleriana és Festuca sp., nőstény, him (nimfa), F = 1 (1596) (Dr. Nagy B.-al közös gyűjtés); Gyenesdiás, 1981.VTTI. 19, Festuca rubra, nőstény, him, F = 3 (1630). További előkerülése elsősorban sziklagyepekben várható. A faunafüzetben (165. old.) a zárójel törlendő. 10a. nem: Mytilaspis Targioni-Tozzetti, 1868 Ez a nem a faunafüzetben nem szerepelt, BALACHOWSKY (1954) palearktikus monográfiája nyomán a Lepidosaphes Shimer, 1868 szinonimájának tekintettük. A hazánkból ujabban előkerült példányok vizsgálata (M. rubri Thiem, 1931) alapján, mint azt BORCHSENR'S (1966), valamint BAZAROV és SMELEV (1971) tették, kívánatos az elkülönítés. A nőstény megnyúlt ovális, vagy körte alakú. Az elülső légréseknél néhány darab korongalaku mirigy van. Az 1-4. potrohszelvények befűződéseinél fog nincs. Csöves mirigyek száma a háton nem nagy. Szklerotizált foltok a hát peremén nincsenek. 2-3 pár karéj fejlődik ki. Az első öbölben a mirigylemezek serteszerüek. A cirkumgenitális mirigyek öt csoportot alkotnak. A nagy háti szegélymirigyek száma 6 pár. A pajzs sárgás, szürke, vagy barna szinü. Különböző fásszáru növényeken (Crataegus, Eleagnus, Fraxinus, Oleae, Tilia, stb.) élnek. Nőstény alakban telelnek. Biológiájuk kevéssé ismert. BAZAROV és S ME LE V (1971) szerint 12 faj tartozik a nemhez, amelyek a világ különböző részein ismertek. Hazánkban 3 faj került elő. A nemhez tartozó fajok határozókulcsa A nemre a faunafüzet Lepidosaphes Shimer, 1868 fajkulcsának 6-8. pontja vonatkozik, (161162.old.) de kibővül egy harmadik fajjal is. 7 (8) Az Lj külső széle kétszeresen, néha háromszorosan kimetszett. A 6. szelvényen levő háti hengeres mirigyek száma eléri, sőt néha meghaladja a 10-et. (A fajra vonatkozó többi