S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 43/1. (Budapest, 1982)

Centaurea és egyéb vadvirágban gazdag, turjános, mesophil társulás övezi. Elsősorban itt találnak megfelelő életteret a Nonagria tvphae Thnbg., egyes Archanara, az Alföldön reliktum-jellegü Mythimnafajok, valamint az un. "Sybilla" tipusu, nedves élőhelyeket kedvelő elemek is. (pl. Telesilla amethystlna Hbn. ). 4.) Délen fekszik a homokteriilet, mely a vasútvonal és a Zagyva háromszögében egészen a város széléig felhatolt. Viszont a Duna-Tisza közére oly jellemző praematricumi homokpusztai vegetáció már kevésbé követte. Ez a folyamat részben már az emberi befolyásoltság kíséretében ment végbe, részben az Í's-Zagyva helyén fennállt mocsársáv gátolta terjeszkedését. A praematricumi flóraövezethez viszonyítva mind állat-, mind növényfajokban szegényebb. - Festucetum sulcatea rétek nem is alakultak ki, helyettük Bromus tectorumos laza gyepek vannak, némi Koeleria glauca-val keveredve (7. gyűjtőhely). Anthericum ramoBum, Ononis spinosa (jászul: berzenka), kevés homoki Medicago, Silene, Cirsium faj élénkiti az egyébként egyhangú, szőlővel, gyümölcsösökkel borított területet. A vegetáció alakulásába akácosok, fenyőfélék (Picea abies, Pinus silvestris), fehérnyár telepítésével avatkozik be a társadalom. Bár általában kevés példányszámban lépnek fel, de nem hiányoznak a pontusi-psammophil elemek, pl. Catocala puerpera Giorna, Sideridis albicolon Hbn., egyes homoki Hadena fajok, stb. Ez a területrész egyébként még részletes vizsgálatot igényel. A gyűjtőhelyek ismertetése (1. ábra) 1. A természetes állapotot leginkább őrző rész. Szabályozott, de gátnélküli folyószakasz, nedves rétekkel. Sok szeder- és cserjefélével (vadrózsa, galagonya, kökény, bodza), némi tölgy, szil és vadkörte, éger, juharral keveredett Festuco-populeti-salicetum galéria ligettel, turjános rétekkel. A Zagyváig nyomult homokkal a "legjobb" gyűjtőhelyem, a fajok közel 90 %-a innen is származik. 2. Itt már gátak között a folyó. Az ártéren boglárka és hereféléktől dus növényzet, elhagyott, csátés vályogvetőgödrök, s a városszéli kertészetek bonyolult növényzete mindig jó eredményekkel jár. Az első Sidemia zollikoferi Frr. teszi nagyon emlékezetessé. 3. Hasonló jellegű, igen változatos vizparti társulás. (Mellette temető, tele különféle cserjékkel és dísznövényekkel.) Több fajt eddig csupán itt tudtam fogni, pl. Orthosia opima Hbn., 4. Az egykor "Fehértó" néven ismert mély terület, ma a város szemétkezelő helye. Vizenyős-szikes terület, mocsári maradványokkal. (Peucedanum officinale már csak itt tengődik!) Közelében szintén igen összetett növényzetű temető. 5. A terület legnagyobb gyepterülete, birkalegelő. Érdekes összetételű, még vizsgálatokat igénylő, sziki-réti vegetáció. 6. A legrégibb homoki Picea abies telepítés. Erősen záródott aljnövényzettel, körülötte mindenütt szőlő. 7. Pinus 8ilvestris-Populus alba-Robinia pseudoacacia-val körülvett homoki rét, Silene, Scrophularia fajokkal tarkitva. Már sok érdekességgel szolgált, pl. Hylaea proaapiaria L. 8. Az ős-Zagyva helyén keletkezett, már kiszáradt, lecsapolt mocsár, nádasokkal, zsombékos-kákás-tamariskás, igen szikes terület. Hasonlóan az egész homokvidékhez, még sok vizsgálatot igényel! A nagy lepkefaun a ökológiai, állatföldrajzi elemzése A fauna elemzése különös gondot követel. Jászberény környéke ugyanis az Alföldnek egy meglehetősen sajátos része. A fauna egyaránt áll praematricumi, pl. Euxoa segnilis Bsd., tisio-crisicumi, pl. Hyssia porosa Ev., sőt, matricumi hatások alatt, pl. Chrysaspidia bractea Den, et Schiff.. Az egységes besorolás lehetőségét egyes ősi, pleisztocéni löszpusztai fajok gyakorisága, pl. Parexarnis fugax Tr., és nem utolsó sorban az alföldi előfordulásáról eddig csupán a Samicumból ismert borealis-mesophil elterjedésü Ceraptei-yx graminis L., valamint a nemoralis Polia bombycina Hufn. fajok tovább bonyolítják. Nem hagyható figyelmen kivül továbbá az a körülmény sem, amit a kulturtájjá átalakulás a faunára gyakorolt: a pusztai, lápi és alföldi erdőlaka fajok megritkulása, egyes területrészekre szorulása. Itt kell megjegyeznem, hogy az általános ismertetés és elemzés során a nappali lepkék csoportjával nem foglalkozom. Meggyőződésem, hogy csak az általánosan elterjedt és hazánkban gyakori fajok élnek itt is; ismert életmódjuk és elterjedésük miatt aligha kivannak mélyebb vizsgálatot.