S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 34/1. (Budapest, 1981)

Első alkalommal hirdettünk pályázatot, ugyancsak a közgyűlésen elhangzott javaslat alapján, nem főhivatású rovarászok részére, faunisztikai jellegű tanulmányok készítésére. A pályázat előírásai szerint egy, indokolt esetben két pályamunka jutalmazható. Tagságunk aktivitását jellemzi a benyújtott pályamunkák nagy száma és szinvonala. Ennek megfelelően 1980-ban PODLUSSÁNY Attila pályamunkáját teljes összeggel (3000 Ft), SZABOKY Csaba és POLGÁR László pályamunkáit megosztott összeggel jutalmaztuk. Reméljük, hogy a következő Rovarászati Napokon megint lehetőségünk nyílik további pályamunkák, ujabb kiállitási anyagok elismerésére. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Rovarászati Napokat feltétlenül érdemes a jövőben is minden évben megrendezni. Előre kérjük tagtársainkat, hogy elsősorban faunisztikai jellegű előadásaikkal minél nagyobb számban vegyenek részt, minél többen jelenjenek meg a kiállításon. Ezúttal is köszönetünket fejezzük ki a Természettudományi Múzeum Allattára és a Közművelődési Osztálya tagjainak, akik igen nagy segitséget nyújtottak a rendezvény zökkenőmentes lebonyolításához. Külön köszönettel tartozunk dr. VÁSÁRHELYI Tamásnak, akinek lelkes közreműködése most már harmadik alkalommal jártul hozzá rendezvényünk sikeréhez. Az 1979. évi közgyűlésen elhangzott javaslatnak megfelelően a Társaság régi hagyományát követve az elmúlt év június 3. vasárnapjára ismét kirándulást szerveztünk. Ez alkalommal a Vértesnek egy eddig kevéssé látogatott helyét, Vérteskozmát kerestük fel. A különbusszal és több személygépkocsival érkezett mintegy 40 résztvevő dr. NAGY Barnabás szakmai irányitása mellett Innen indult gyalogtúrára, a Nagy-Bükk megmászására. Dr. NAGY Barnabás segítségét ez alkalommal is köszönjük. Első alkalommal rendeztük meg 1980. februárjában a Rovarászbált, amelyen, ugy gondoljuk, mindannyian jól éreztük magunkat és ez a rendezvény is tagtársaink kellemes találkozójának bizonyult. Reméljük, hogy ebben az évben soronkövetkező Rovarászbálon legalább ugyanannyian és legalább ugyanolyan jól fogjuk érezni magunkat. A Rovarászati Napok, a kiállitási anyag és a pályamunkák jutalmazása, a rovarászati kirándulás és a Rovar ászbál ujabb kiadásokat jelentett, de anyagi helyzetünk ennek ellenére jelentősen nem változott. A tagdijak befizetése, a nagyarányú tagdíj-hátralék mellett is, szépen emelkedett. Itt kell megemlítenünk azt a jelentős támogatást, amit a Természettudományi Múzeum vezetőségétől kapunk azzal, hogy terembért nem fizetünk, a meghívók ingyen készülnek. Ezért ezúttal is köszönetünket fejezzük ki. Társaságunk tagjai az elmúlt évben is több külföldi uton vettek részt. Három tagtársunk a 16. Nemzetközi Rovartani Kongresszus résztvevője volt Japánban, Kyotoban. Jártak tagtársaink Dél-Amerikában, a Kaukázusban és Kls-Ázslában és még jó néhány európai országban. Dr. GOZMÁNY László Európa állatvilága - hétnyelvű névszótára, amely 1979-ben jelent meg, 1980-ban nívódíjban részesült. Tagtársaink sokrétű munkájából azt kívánom megemlíteni, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park állatvilágának feltárásában a Természettudományi Múzeum Állattárának munkatársai mellett Társaságunk több tagja is aktivan vett részt. Folytatódott tagtársaink egy részének jól szervezett gyűjtőmunkája a Balaton-felvidéken, a Bakony-hegységben, valamipt Sopron és Kőszeg környékén. Tagtársainknak szép eredményeikhez ez alkalommal Is őszinte szívvel gratulálunk, további szép sikereket és egészséget kivánunk. Az Elnök megköszönte a titkári beszámolót, majd a Közgyűlés a kért felmentést megadta. A következő napirendi pont volt a Frivaldszky Emlékplakettek átadása. Az Elnök ismertette a Frivaldszky Emlékplakett Bizottság 1980. december 9-i ülésének döntését, mely szerint ebben az évben az ezüst fokozatot dr. BÁLÁS Gézának, a bronz fokozatot dr. VÁSÁRHELYI Tamásnak, valamint dr. SZENTESI Árpádnak itélte. A titkár felolvasta az alább közölt méltatásokat, az Elnök pedig átadta a plaketteket a kitüntetetteknek. Dr. BÁLÁS Géza 1935-ben, mint a Kertészeti Tanintézet hallgatója kezdett a rovartannal behatóbban foglalkozni és ezzel egy életre el is kötelezte magát. A Kertészeti Tanintézet elvégzése után egy ideig mint fizetéstelen gyakornok művelte intenzivebben választott szakterületét. 1938-ban kapta meg az első kinevezést, elnyerte az óhajtott állást, amikor a Tanintézetben mint ideiglenes kisegítő munkást alkalmazták. A következő években katonai szolgálatai miatt munkáját csak nagy nehézségek és erőfeszítések árán, és Így is hosszabb-rövidebb megszakításokkal végezhette. 1949ben alakult meg az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karán, a volt Kertészeti Tanintézet jogutódján, a Kertészeti Rovartani Tanszék, melynek vezetője lett, addigi mun-