S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 31/2. (Budapest, 1978)

és a Zengő (682 m) főleg juramészkőből, márgából, valamint vulkáni eredetű kőzetekből épült fel. A középmiocén tengere már nem öntötte el a hegység magasabb pontjait. Az alacsonyabb részeken harmadkori homokos agyagok, mészkövek, de főleg a negyedkori pannon tenger laza üledékeit találjuk. Éghajlatára földrajzi helyzete mellett nagy jelentősége van annak, hogy a hegység gerincvonulata Ny-K-i irányú és igy a déli oldalon a makroklimától eltérően un. szubmediterrán hatás érvényesül. A fent vázolt abiotikus tényezők hatására alakult ki évezredek folyamán az a növénytakaró, a maga sajátos növénytársulásaival és állatvilágával együtt, amely ma a Mecsekre jellemző. A botanikusok a Dél-Dunántúlt a Nyugat-balkáni (Ulyricum) flóratartományhoz csatolják, mint Praeillyricum flóravidéket. A Praeillyricumnak a legkeletibb részét a Mecsekkel, a Villányi-hegységgel, a Tolnai-Hegyháttal, mint Sopianicum flórajárást különitik el. A Mecsek növényvilágára vonatkozólag HORVÁT A.O. munkái adnak bővebb felvilágosítást, amelyekből csak azt emelem ki, hogy ez a terület a pannóniai és illyr flóravidék átmeneti öve, sók mediterrán elemmel. Hazánkban pedig a gyertyános-tölgyes optimális területe. Lepkefaunájára vonatkozólag főleg a szubmediterrán fajok a jellemzők, de tipikus iUyr elem nem mutatható ki. A Mecsek hegységben először 1950-ben gyűjtöttem, a rendszeres gyűjtést azonban csak 1955-ben kezdtem el. Az egész hegységre kiterjedő gyűjtést a terület nagyságára való tekintettel nem végezhettem, de a Pécsi Tanárképző Főiskola Állattani tanszéke által különböző helyeken felállított fénycsapdák nagymértékben elősegítették munkám eredményességét. Az alábbiakban felsorolom azoknak a fénycsapdáknak pontos helyét és idejét, amelyeknek lepkeanyaga a faunajegyzékben is szerepel. Ezeknél külön nem jelöltem meg, hogy azok a fénycsapdából valók. 1. Pécsváradon a zengőváraljai áUami gazdaság területén egy rozstáblában áUitottuk fel 1956-ban az első fénycsapdát. Tekintettel a müveit területre, az eredmény igen közepes volt. 2. A Tanárképző Főiskola botanikus kertjében a fénycsapda 1957-1959-ben normál égővel, majd 1970-1971-ben pedig 115-ös higanygőzlámpával működött. A kert a Mecsek déli lejtőjén, közelebbről a Makárhegy keleti részén van. Növényzete főleg lombos fákban és fenyőfélékben igen gazdag. A fénycsapda mellett levő medencében tartott vízinövények szintén adtak néhány lepkefajnak életlehetőséget (Acentropus niveus Oliv). 3. A Mezőgazdasági Tanszék 1961-1963-ban a Főiskolától északra, az Aranyhegy u. 14. sz. alatti gyümölcsösben működtetett egy fénycsapdát. Lepkéit SZALAY László rendelkezésemre bocsátotta. 4. A zobákpusztai (Komló) fénycsapda 19 64-ben a komlói és magyaregregyi útelágazásnál levő erdészház udvarán áUott. A környék uralkodó fája a gyertyános-tölgyes és a bükk. 5. Vasas Il-őn, a Hársaspatak völgyében a fénycsapdát 19 66-ban DOBÓ Géza kertjében helyeztük el, A kert nyugati oldalán irtásos gyertyános-tölgyes, a patak partján füz és éger is volt. A legtöbb lepkét (kb. 25 000) ez fogta. 6. A kisvaszari fénye apda SZÖRÉNYI Miklós által lakott erdészháznál működik a Baranya megyei Növényvédelmi ÁHomás kezelésében. A patak partján nedves rétek, lápos területek vannak. A környék fája főleg gyertyános-tölgyes, a magasabb helyeken bükk. A lepkeanyagát 1966-ban SZEGÉNY Anna mérnök rendelkezésemre bocsátotta, majd 1967-től 1971-ig Kovács Lajos határozta meg, amelynek adatait részemre átadta. 7. Misinán, az Állatkertben 19 69-ben állítottunk fel egy fénycsapdát. A fákkal erősen borított területen az eredmény igen közepes volt. 8. Az erdősmecskei fénycsapda az erdészet kezelésében 1969-1971-ig a Meszesvölgyben a mészégető erdészháznál működött. A környék fája csertölgyes. A patak partján füz és nyár, az erdészház körül gyümölcsös van. Lepkéit KOVÁCS Lajos határozta meg, amelynek jegyzékét átadta. 9. Árpádtetőn az erdészházak területén 1972-ben egy fénycsapdánk 125-ös higanygőzlámpával működött. Erdővegetációja gyertyános-tölgyes, de van bükk, ezüsthárs, hegyi juhar, rezgő nyár, fekete fenyő stb. A fénycsapdák által gyűjtött anyagból megközelítőleg 130 000 lepkét határoztam meg. Ha ehhez hozzáadjuk az egyéni gyűjtéseim során fogottakat és a KOVÁCS Lajos által meghatározott kisvaszari és erdősmecskei fénycsapda anyagát, akkor igen tekintélyes mennyiséget kapunk, amely alkalmas arra, hogy a terület lepkefaunájáról megfelelő képet alkossunk. A fénycsapdák lepkeanyagánál a fajok meUett azok egyedszámát is feljegyeztem. Ezeket minden évben összesítettem és egy táblázatban dominancia sorrendet is felállítottam.