S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 29/1. (Budapest, 1976)

1975. Julius 14-én indultunk el Budapestről repülőgépen és Moszkva — Omszk - Irkutszk érintésével július 15-én érkeztünk meg Fenjánba, a KNDK fővárosába. Öszszesen 29 napot tartózkodtunk a KNDK-ban. Julius 15-21 -ig Fenjánban, július 22-28ig Hjeszánban és Szám-zi-jánban, július 29 - augusztus 3-ig Fenjánban, augusztus 4-8-ig a Gyémánt-hegységben és végül augusztus 9-12-ig ismét Fenjánban szállásoltak el bennünket. Augusztus 12-én indultunk el Fenjánból és odautazásunkkal egyező útvonalon jöttünk vissza Budapestre, ahová augusztus 13-án érkeztünk meg. Harmadik koreai expedíciónk az első kettőhöz hasonló feltételekkel zajlott le. Mint a KNDK hivatalos vendégeinek általában, ugy nekünk is biztositottak egy kísérőt és egy tolmácsot. Kísérőnk, HUN-DAM O, a vezető szerepét töltötte be, az expedició megvalósítását koreai részről ő biztosította. Tolmácsunk, DONG-JUN VON, németül jól beszélő építészmérnök volt. Ezúttal is szeretnénk megköszönni mindkettejük fáradozásait, mellyel nagy mértékben hozzájárultak gyüjtőutunk sikeréhez. Ugyancsak e helyen kívánjuk megköszönni a kiküldő és a vendélátó szerveknek, a Magyar Tudományos Akadémiának, a Kulturális Minisztériumnak, a Természettudományi Múzeumnak és a KNDK Tudományos Akadémiájának azt, hogy lehetővé tették számunkra a gyűjtő- és tanulmányutat. A KNDK-ban való tartózkodásunk idején többször élveztük a fenjáni Magyar Nagykövetség hathatós támogatását, ami jelentősen elősegítette a kívánatos eredmények elérését. Szíves segítségükért fogadják ezúttal hálás köszönetünket. 29 napos koreai tartózkodásunk ideje a következőképp alakult: kulturális és egyéb programra 12, belföldi utazásra 6 és zoológiai gyűjtésre 11 napot fordítottunk. A 11 nap gyűjtőhelyek szerint az ország három részében oszlott meg: (1) A koreai-kínai határ közelében levő Szám-zi-ján - Pektuszán magashegyvidéken 2 nap, (2) Fenján környékén 4 nap és (3) az ország délkeleti részében levő Gyémánt-hegységben 5 nap. Órába átszámítva a KNDK-ban összesen (és kerekítve) 700 órát tartózkodtunk. Ebből nappali gyűjtésre 50 órát, továbbá 51 órát tudtunk fordítani lámpázásra, azaz estiéjszakai gyűjtésre. Teljes koreai tartózkodási időnkből tehát összesen 101 óra (egész koreai időnk 14,5 %-a) jutott tanulmányutunk legfontosabb céljára. Ilyen meggondolással tüntettük fel tételesen lelőhelyjegyzékünkben az egyes gyűjtőhelyeinken gyűjtéssel ténylegesen eltöltött időt órában kifejezve. Az esti-éjszakai lámpázásra viszonylag sok időt tudtunk fordítani. Tehettük ezt egyrészt, mert kizárólag tőlünk függött, hogy éjszaka mikor fejezzük be a lámpázást, másrészt akkor, amikor szálláshelyünk (a szám-zi-j áni és a gyémánt-hegységi) egybeesett gyűjtőhelyünkkel. Meglepően eredményesen és ezért késő éjszakába ül.hajnalba nyúlóan lámpáztunk két belvárosi szállodánk ablakában, Fenjánban és Hjeszánban. A lámpázás szákmai részleteiről a továbbiakban még szólunk. Mi is fő célunknak tartottuk, hogy minél több és minél változatosabb anyagot gyűjtsünk. Természetesen szakcsoportjainkat, azaz a hártyás s zárnyuakat (PAPP JENŐ) és a lepkéket (VOJNITS ANDRÁS) gyűjtöttük a legintenzívebben, de nem hanyagoltuk el más rovarok gyűjtését sem, ez beszámolónk végén olvasható összeállításból is kitűnik. Szakcsoportjaink természetéből következően legtöbbször egyeltünk, fühálóztunk, és lámpáztunk, ezek voltak fő gyűjtési módszereink. Ezenkívül kopogtattunk, kövésztünk, kérgésztünk, és sós sörrel csapdáztunk. Az un. félautomata módszerek közül használtuk a Malaise-csapdát és futtattunk avar-zuzmó-moha-talajmintákat Berlese futtatóban.