S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 29/1. (Budapest, 1976)

Nappali gyűjtéseinket, elsősorban Fenján környékén, gyakran zavarta a folytonos eső­zés. Átlag 28-32 °C-os melegben naponta többször is esett zivatarszerüen az eső, majd éppen a hőség miatt 1-2-3 órán belül megszikkadt a növényzet, tehát végre fü­hálózni is lehetett. A rendszeres esőzésekre számítottunk, hiszen tudtuk, hogy a monszun idejében vagyunk. Éppen azért választottuk ezt az időt, hogy az ekkor te­nyésző rovarokat gyűjthessük. Mihelyt elállt az eső és különösen ha még a Nap is kisütött, akkor a nagyon fülledt-párás-melegben (80-90 %-os relativ páratartalom)bő­ségesen tudtunk egyelni majd fühálózni rovarokat. Hártyásszárnyuakat általában jó eredménnyel lehetett egyelni és fühálózni. Egyeléssel jobbára fullánkosokat és nagy növényevő darazsakat, fühálózással többnyire tojócsöveseket és kis növényevő dara­zsakat gyűjtöttünk. Sok erdős-ligetes helyen (Fenján környékén és a Gyémánt-hegy­ségben) java virágzásban volt a koreai sárgafa (Zantoxylum schinifolium S, et. Z.) x , mely feltűnően vonzotta a sokféle fullánkosokat (kaparó-, redősszárnyu-, útonálló- és tőrösdarazsakat, továbbá a vadméheket). Ahol lehetett, egyeltünk a koreaiak kedvenc cserjéjén, a nálunk is jól ismert mályvarózsán (Althaea rosea L.), mely ugyancsak sokfelé virágzott. Elsősorban poszméheket fogtunk a virágokon. Lágyszáruakon és cserjéken sok-sok fürkészt fühálóztunk. Meg kell jegyeznünk, hogy a hazánkban meg­szokott kaszálórétek hiányzanak Koreában. Fühálózásra majdnem kizárólag csak a müveit területekkel szomszédos gyomosokon-parlagokon, erdőszéleken és benn az er­dőben nyilott alkalom. Emlékezetesen legeredményesebb volt szám-zi-jáni hotelünk közelében a vörös fenyő-nyir (Larix gmelini, L. potanini, Betula mandshurica) erdő bokros aljnövényzetének a fühálózása (No. 282). Délutáné és 1/2 7 közt szinte min­den egyes csapással átlagosan 8-10-15 db különböző fürkész (valódi fürkész, gyilkos­fürkész, fémfürkész, törpefürkész) hullott a hálóba. Egy-egy fühálózási "menet" Ko­reában is 100-200 csapást jelentett, és ekkor lett annyi fürkész a hálóban, amit még kényelmesen ki lehetett szippantózni jelentős "szökési" arány nélkül. Szám-zi-j ánban 50 csapás után "megtelt" a háló. Egyenlőre csak azt tudjuk megállapítani, hogy sok és változatos a fullánkos és különösen szép fürkész anyagunk. A feldolgozáskor fog majd kiderülni, hogy ténylegesen mit sikerült összegyűjtenünk. Legnagyobb számban lepkéket sikerült gyűjtenünk, annak ellenére, hogy mind abszo­lút, mind pedig relativ értelemben gyűjtésükre kevés időt tudtunk forditani. Az ered­ményt elsősorban a váratlanul jól sikerült éjszakai gyűjtéseknek, a lámpázásoknak köszönhetjük. Gyüjtőutunkra 2 db 125 Wattos és 1 db 250 Wattos Hg-lámpát a megfe­lelő fojtótekerccsel, valamint egy nagy tekercs kábelt vittünk és mindenütt, ahol erre módunk nyilott, este bekapcsoltuk a gyűjtőlámpát. A leginkább meglepő a hjeszáni gyűjtésünk volt; itt tudniillik nem vártunk sok rovart. A szálloda meglehetősen kedvezőtlen helyen állt. Közvetlen környékén csak néhány kisebb, gazos parcella volt, meg pár virágágyas. Az erdős-bokros hegyoldalak kilo­méterekre estek, amellett második emeleti szobánk erkélye nem is abba az irányba nyilott.Mindennek ellenére, az erkélyen kiakasztott lámpára ill. a mögötte kifeszitett lepedőre százával repültek a lepkék. Kisebb számban araszolólepkék (Geometridae), tömegesen bagolylepkék (Noctuidae) és puposszövők (Notodontidae). A koreai fenyvesek veszedelmes kártevője, a fenyőpohók (Dendrolimus) pedig olyan óriási tömegben lépett fel, hogy egy éjszaka a szó szoros értelemben csaknem lehetetlenné tette a gyűjtést. "A gyűjtött mintát PAPP József szíveskedett meghatározni, munkáját e helyen is kö­szönjük.

Next

/
Thumbnails
Contents