S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

mináns faja volt, igy bár országosan közönséges lomb- és cserjefogyasztó, említést ér­demel. Stájerházaknél a 2., Keresztkutnál a 4. leggyakoribb faj volt. Acronista leporina L. - R - Ker 3 pld.; 67.V.30., VII. 8., VIII.4. Apatele cuspis L. - R-Ker 2 pld.; 67.VII.27. A.alni L. - R - St 1 pld.; 64.Vn.9. - FORSTER (1971) szerint Közép-Európában elter­jedt, de csak délen gyakoribb. Hazánkban is csak szórványosan jelentkezik, főleg aDu­nántul DNy-i részén (Keszthely, Kaposvár, Nagykanizsa-KÁROLYI ÁRPÁD, Barcs ­TALLÓS PÁL, Sellye-UHERKOVICH ÁKOS), de VARGA ZOLTÁN több izben megfogta Jósvafő környékén is. Stájerországban több lelőhelye ismert. Valószinünek tartom, hogy a Dunántúl DNy-i részének nedves termőhelyü tölgyeseiben gyakoribb, hiszen TALLÓS is Q.roburon fogta hernyóját. KOVÁCS LAJOS szóbeli véleménye az volt, hogy hazánk az illyr populációt a középeurópaitól (Kárpátok, Alpok) elválasztó gyér előfordulású te­rület. HAYEK 1958.V.10.-VII.12. között fogta a Hirschenstein déli oldalán, és azt irja: "a számos Acronicták közül a leggyakoribb." (Amphipyra berbera svensoni FLETSCH.) - KOSCHABEK - Rechnitz, 36.Vn.9.10., ­Közép-Európában nem régen fedezték fel és választották külön a Pyramidea-tól, igy ke­vés lelőhelye ismert, bár valószinüleg sokfelé fogható hazánkban is. (Amphipyra tetra F . ) - PINKER - Rechnitz - Hazánkban D-i részein és a Budai-hg. -ben fogható, de ritka. Enargia paleacea ESP. - R-Stlpld.; 64.LX.12. - Ritka nyires fajunk. Hyppa rectilinea ESP. - R - Ker 2 pld.; 67.VI. 5., 20 ., VII.8. - Hazánk területéről ed­dig ismeretlen volt. Részletes ismertetést lásd az irodalomban (RÉZBÁNYAI, 1968). (Clypsedra (Polymixis) gemmea TR.) - KOSCHABEK, PINKER - Rechnitz - Lokális és ritka, az Alpokban 2000 m-ig gyakoribb, tápnövényei fűfélék, repülési idejeVII-X. Ha­zánkból eddig ismeretlen. (Antitype chi L.) - HAYEK - Rechnitz, Hirschenstein - 58.LX. 13. ; 66.X.8. - Ritkább montán jellegű fajunk. Apamea crenata HUFN. -R-St2pld.; 64. VII. 31.; 65. VII. 17. -Középhegységeinkben nedvesebb mikroklimáju magaskórós növénytársulásaiban sokfelé fogható, igy viszony­lag meglepő itteni ritkasága. A.lateritia soldana NOACK. - R - St 1 pld.; 64.Vn.8. - Az Alpok sötétbarna alapszinü late ritia-alfaj a hazánkban először 1955-ben került elő Sopronbánfal vár ól (ISSEKUTZ), majd a Stájerházak után, harmadik példánya ismét Sopronból, (erdészeti fénycsapda). Jellegzetes mesophil, montán faj, melynek előkerülése nálunk máshol aligha várható. A .fúrva DEN, et SCHIFF. - R-St2pld.; 64.IX.12.; 66. VII. 13. - Boreális mesophil komponens, hegyi réteken, irtásokban, Heide vidékeken repül, de lokális és ritka. Ha­zánkból is csak néhány példánya ismeretes (Sopron, Ménfőcsanak, Bükk-hg.). Miana lite rosa HAW. - R-Ker 3 pld.; 68. vn. 14., VIR. 22., LX. 2. - Hazánkban csak kevés helyről ismert, előfordulását nemrég bizonyították be (VOJNITS, 1971). Nálunk valószinüleg főleg középhegységeink nedvesebb területein fordulhat elő. . (Spodoptera exigua HBN. ) - HAYEK - Hirschenstein - 58.X. 11. - Hazánkban szórvá­nyosan előforduló délkeleti vándorfaj. Nycteola degenerana HBN. - R-Stlpld.; 66.Vni.2.; -Ker2pld.; 67.VB. 17. ; 68 VTI. 25. - Első hazai példánya 1965-ben, Sopronban került elő, erről KOVÁCS LAJOS a Ro­vartani Társaság egyik ülésén számolt be. Elterjedéséről kevés adat áll rendelkezésre, ami valószinüleg e genus-ban sokáig uralkodó zűrzavar következménye. Valószinüleg ÉNy-Európa kivételével sokfelé fogható, főleg hegyvidéki völgyekben, vizfolyások men­tén. Tápnövénye a Salix caprea. Pseudoips bicolorana FUESSL. - R - St 3 pld.; 64.VR.8., 18., Vni.l.

Next

/
Thumbnails
Contents