S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/2. (Budapest, 1974)

ESP., Euchoeca nebulata SC ., X.quadrifasciata CL ., X. montanata DEN . et SCHIFF ., E .molluginata HBN ., E .unangulata HAW ., I .lactearia L. ), az itteni fauna erdei jelle­gét hangsúlyozva. Ide kapcsolódik az Altoherbosa (magaskórós-irtás) komponensek je­lentősége is, ezek azonban az előbbieknél még gyakrabban csak szinező jellegűek ( P. matronula L., A.perflua F ., Diarsia mendica F., A. jota L., A.pulchrina HAW. , A. bractaea DEN et SCHIFF ., E . reticulata DEN . et SCHIFF ., D. capitata H . SCH ., Spar­gania luctuata D EN . et SCHIFF., Eulithis populata L.). A nyugatpalearktikus, szubme­diterrán tölgyes (quercetális) areatipusu fajok is valódi erdolakók (D.ruficornis HUFN., D.trimaculata ESP., P.anceps GZE., D.binar ia HUFN., E.rimicola HBN., P^_ap_li_­Ifaa L., P.bicolorana F UESSL., C.quercimontaria BSTBG., C. honoraria DEN, et SCHIFF.). Közülük némelyik egyes időszakokban gyakoribb is lehet. A nedves klima és a hegyi rét hatására jelentkeznek euroszibiriai mesophil komponensek is. Közülük gya­koribb volt pl. a S.lineata L., ritka az Apamea crenata HUFN. és A.lateritia HUFN. A kis nedves, mocsaras rét teszi lehetővé, hogy euroszibiriai lápi, helophil (Se. cari ca­ ria REUTTI) és lápréti, hygrophil fajok is előkerülhetnek (M.pudorina DEN.et SCHIFF., M.imp ura HBN., L. comma turbida HBN.). A homoki komponenseket csak egy faj, a Sterrha sylvestraria HBN. néhány példánya képviseli, ebben az esetben azonban még sem psammophiliával állunk szemben, mert a sylvestraria , mint a homokos "Heide"-k egyik tipikus faja a csarabon (Calluna vulgaris) is megél, tehát inkább a Stájerházak "Heide" jellegét mutatja. Fontos tény, hogy a nyugatpalearktikus szübmedditerrán lej­tő- és lösz-sztyep fajok jelentősége elenyésző a Kőszegi-hg. Ny-i oldalán, mivel ez a Noricum és a Matricum faunaképének egyik legjellemzőbb eltérő vonására mutat rá. A tipikus noricális fajok közé tartoznak az euroszibiriai nyit-füz-égerlápi faunaelemek, bár a Stájerházaknál csak kis egyedszámban jelentkeztek ( Ph. gnoma F., L. bicoloria DEN. et SCHIFF., T. fluctuosa HBN., T.flavicornis L., H.bicuspis BKH., D.harpa­gula ESP., D. lacertinaria L., C. crib rumalis HBN., Sch. costaestrigalis STEPH., H. testaceata DON., Cyclophora albipunctata HUFN.). Hasonlóan karakterisztikusak a nyu­gatpalearktikus szubatlanti fenyér ("Heide") fajok is, mert ezek általában csali anyuga­ti határszélek mentén elterjedtebbek hazánkban ( L. porphyrea DEN, et SCHIFF., A. cas­tanea neglecta HBN . , E . nanata HBN ., P . hyppocastanaria HBN ., P . strigillaria HBN . ). Különös figyelmet érdemel a boreális elterjedésü fajok stájerházi faunaalkotó jelentő­sége. A mesophil, réti (pl. P.blandiata DEN. et SCHIFF.) és a silvicol komponensek ­(pl. Ch. miata L., O. autumnata BKH., G.bidentata CL. ) hazánk több hegyvidékén is fog­hatók. Ellenben a piceo-pinetális, fenyves fajok nagyobb száma már kifejezetten a kő­szegi lue-, jegenye- és vörösfenyvesek őshonos s ágának köszönhető, és nagy részük csak hazánk kevés pontjáról ismert (pl. P.coenobita ESP., Th.variata DEN. et SCHIFF., Th.obeliscata HBN., Th. f irmata HBN., E . lariciata F RR ., S.liturata CL., S.signaria HBN., P. secundaria HBN., D.ribeata CL., H.fasciaria L.), ugy, minta vac cinietális­herbophil komponensek is (Pl. E. occulta L , P .hepatica Cl., B.crassalis F., Chtrun­cata HUFN., Rh. undulata L., C. debiliata HBN., A.maculata bastelbergeri HRSCH. ). Emlitésreméltó még a közép-európai abietális (jegenyefenyő) komponens Puengeleria capreolaria DEN. et SCHIFF, megjelenése, egyetlen példánya ellenére is. Itt kell meg­jegyeznem, hogy kutatásaim igazolták VARGA ZOLTÁN-nak azt az állitását, miszerint ezen a vidéken a nagyfokú beerdősültség megakadályozza az alpin-dealpin gyepek egyes nagylepkefajainak fellépését, mert ehhez ugy látszik még a stájerházi tisztás sem ele­gendő .

Next

/
Thumbnails
Contents