S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 27/1. (Budapest, 1974)
A T .fovea egyre tisztábban kirajzolódó elterjedési viszonyait vizsgálva valószinüsithető, hogy ez a faj Magyarországon mindenütt megtalálja igényeit, ahol a molyhos tölgy (Quercus pubescens) előfordul. Erre utal klasszikus gyűjtési helye, a Gödöllői dombvidékhez tartozó Fóti Somlyóhegy is. Dr. MÉSZÁROS Zoltán, Budapest Kis lisztes fátyolka ( Conwentzia psociformis CURT. Coniopterygidae, Neuroptera) Baranyában Conwentzia psociformis CURT, in Com. Baranya, Hungary A Pécsi Állami Gazdaság hatalmas gyümölcsöseiben figyeltük azokat a faunisztikai változásokat, amelyek a klórozott szénhidrogének lecserélése következtében álltak elő. A gazdaságilag jelentős kártevőkkel kapcsolatos észrevételeinket közöltük a szakvezetőkkel. A gyakorlati növényvédelem szempontjain tul, különös zoológiai megfigyelésekre tettünk szert egy Conwentzia-fajjal kapcsolatban. 1968-ban Birján és Bogád községek határában lévő nagyüzemi gyümölcsösök alma és szilvafáin feltűnően sok kicsiny, fehérszínű gubót találtunk. Egy tábla 7 sorában 10-10 szomszédos szilvafán átlagban 6.4-17.3 gubót számoltunk törzsenként. Egy törzsön 31 db volt a maximum. A gubókról nem ismertük a fajt fel, ezért azokat begyűjtöttük és kineveltük belőlük az imágókat. Sikerült 1969. január végéig 85 db állatot nyernünk. A Neuropterakat a szárnyerezet alapján lehet fajokra szétválasztani, ezért egyszerűen összehasonlítottuk határozókönyvünk (STEINMANN, 1967) ábráit az első vizsgálatba vont Conwentzia példánnyal. Azon a szegélyér és a szegély-alatti ér közt antecubitalis harántereket találtunk és mivel ez a bélyeg a rajzok közül csak a Conwentzia psociformis CURT, -nál látható - biztosak voltunk abban, hogy ezzel a fajt meg is határoztuk. Azonban több példány átvizsgálása során ez a bélyeg csupán még egyszer fordult elő. Az irodalom szerint a számitásba vehetőkét Conwentzia faj leghatározottabban a sugárér oldalágainak elágazási módjában különbözik. A Conwertzia psociformis CURT, esetében a sugárér és annak 1. oldalága közti harántér az elágazás előtt kezdődik. A C. pineticola END ERL. -nél ugyanaz a betétéra sugárér és 1. oldalága közti harántér után kezdődik. Az összehasonlitó munka során bebizonyosodott, hogy ezen "legjellegzetesebb" bélyegek alapján sem lehet biztos a besorolás. Különleges bélyegként keU megemlitenünk az elülső szárnyakon található villás elágazást, amelyik abból származik, hogy a sugárér oldalága a már emiitett harántér után nem ágazik el azonnal, hanem mint a villa nyele továbbfut és csak aztán válik ketté. A másodlagos oldalágak eredési pontjuknál hegyesszöget alkotnak. Erről a képződményről nevezte el ENDERLEIN (1906) a Conwentzia pineticola (ENDERI) egyik változatát var, furcilla-nak.
