Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 25/8-35. (Budapest, 1972)

telmUen az A

a antefurcalis fiumei előkerülésére utalq Felmerül a kérdés, hogy Fiume környékén óshonos-e a faj vagy sem. Véleményem szerint az elmúlt években hurcolták be. Közismert Fi'-me nagy t eher haj óf or g alma trópusi Afrikával, azért kézenfekvő az az elgondolás, hogy egy afrikai azállitmány a gazdaállattal együtt az A. antef

urealiat ia "áttelepítette" Európának ebbe a részébe. A behurcoláat közvetve alátámaaztja az ia, hogy a dalmát tengerpartot éa Szlovéniát, tehát Fiúméval azomazédoa nagy területeket brakonidológiailag elég alapoaan átkutatták az elmúlt 6-8 évtizedben /FAHRINGER 1925, GRAEFFE 1908/. Nem valószínű, hogy egy ilyen feltűnő morfológiai bélyegü faj elkerülte volna a gyűjtők figyelmét. Amennyiben pedig meghonosodott már a faj Jugoszláviában, ugy várható, hogy hazánk déli réazén ia meg fog jelenni, eaetleg ugyancaak fénycaapdába fog hullani. Nem erőaiti meg az Európába való behurcoláat a leningrádi Y. I. TOBIAS /1968/, aki Kazakaztánból /azovjet Közép-Ázsiából/, tehát a keleti palearktikum nyugati réazéből irt le egy uj Aph- rastobracon fajt /

A. jacobaoni TOB./ egyetlen nőatény alapján. 0 határozottan harmadkori trópuai reliktumnak tartja a génuazt azovjet Közép-Ázsiában. Amikor pedig meglátogattam TOBIAS-t 1969-ben a leningrádi Zoológiai Intézetben,akkor mutatott nekem egy, az 1967-68. évi szovjet-mongol expedició által Mongóliában /a keleti palearktikum középső réazében/ gyűjtött ujabb Aphra stobracon nőstényt. Fajra ugyan nem határozta meg még akkor, de TOBIAS szerint várhatóan a tudományra nézve uj

0 Ugyancaak őshonoanak /harmadkori maradványnak/ véli TOBIAS ezt a fajt Mongóliában, tehát a palearktikumnak az orientálikummal szomszédos területén. Bármennyire is áthághatatlannak tűnnek pl. a brakonidák számára ia ma a Kelet-Palearktikum éa az Orientálikum közti határterületek, a földtörténeti múltban kellett lenni egy korazaknak, éapedig a harmadkorban, amikor - feltehetően az Orientálikum felől - benyomulhatott az Aphraatobracon génusz és csak most sikerült ezt felfedezni. További spekulációba nem érdemes mélyedni, hiszen általában sem tudunk eleget az Aphrastobracon fajokról. Annyira különleges eset egy-egy Aphrastobracon faj legújabb európai /nyugat-palearktikumi/ ill. szovjet középázsiai és mongóliai /kelet-palearktikumi/ előkerülése, hogy