Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/24-42. (Budapest, 1971)

az XO rendszer. A citológiai módszerek, amelyek a heterogametikus adottságok kutatására alkalmasak rendszertani szempontból is jelentősek lehetnek, pl, Calliphora rokonfajok egymástól való elkülönítésére. Ennek a fejezetnek igen értékes része a környezet ivar meghatározottság kialakításában játszott szerepének részletekbe menő tárgyalása. A parthenogenezisnek külön részt szentelt a szerző, megvilágítva ennek sejttani és fejlődéstörténeti jelentőségét. Az ivarok másodlagos nemi bélyegei kialakulásának okát sokáig csak diptérákon tanulmányozták és az eredmények ellentmondóak voltak. A rovarok szaporodásának tanulmányozásában az utóbbi évtized egyik legizgalmasabb ténye volt az a Lampyris noctilucan tett megállapítás (NAISSE, 1963

îi hogy a másodlagos nemi bélyegek kialakulása - éppen ugy, mint az emlősöknél - az ivarmirigyek által termelt hormonoktól függhet. A szerző feltételezi, hogy valószinüleg fajok szerint változik az az időpont, amikor a gonádok extirpálása még nem, vagy már nem befolyásolja a himek vagy nőstények külső bélyegeit. A gonádok fejlődését a spermatogenezist és az oogenezist a könyv már molekuláris szinten tárgyalja a legújabb hisztokémiai megállapítások mellett.A könyv "Párosodás" cimü fejezete két részre oszlik, az első a párosodás etológiai vonatkozásait, az állatok viselkedését tárgyalja, a második kifejezetten a megtermékenyítés folyamatát, ennek különböző lehetőségeit taglalja. Ebben a részben találjuk a feromonokat, a vizuális, kémiai, szaglásra ható, stb. stimulusokat, amelyek az ivarok egymásratalálását segitik elő, valamint a párosodáskor tanusitott viselkedés hormonális szabályozását és a környezeti tényezők esetleges hatásait is. A hetedik fejezet az ökológusok számára Íródott elsősorban, témáját a termékenységre és a lerakott tojások számára ható környezeti tényezők képezik. Igen sok kártevő rovarra vonatkozó adattal találkozhatunk ebben a részben. A szerző szorosan vett kutatási területét a "Peteérés hormonális szabályozása" cimü fejezet öleli fel. A klasszikus élettani módszerekkel nyert eredményektől egészen a molekuláris biológia módszereivel kapott megállapításokig minden mai ilyen irányú ismeretet megtalálhatunk ebben a fejezetben. Az ovopozicióval foglalkozó fejezet azokat az adatokat öleli fel, amelyek a tojásrakás megindulására,vagy abbamaradására, környezeti ingerekre, belső izom-