Dr. Papp Jenő szerk.: Folia Entomologica Hungarica 24/1-23. (Budapest, 1971)

A faj mikroszkópi bélyegei közül a potrohszelványek oldalán található tüskesort emiitjük meg, mert e bélyeg alapján a faj jól elkülöníthető. A potrohszelványek két oldalán szelvényenként 4-4 tüske található. A tüskék tompa hegyűek, 0,028-0,047 mm hosszúak. Ritkán előfordul, hogy csak három tüske van egy szelvényen. A tüskék közül 2-3 nagyobb. Szivása nyomán a fűfélék fejlődésben visszamaradnak. Coccidae - Teknőspajzstetvek Eriopeltis Sign. A génuszból Magyarországon eddig egy faj volt ismert,az E. fes- tucae (FONSC.), amely méreteiben jelentősen elmarad az általunk gyűjtött E. agropyri (BORCHS.) fajtól. Amig az E. festucae nőstény testhossza 3-4 mm és a tojászsák hossza 6 mm, addig az E. agropyri testhossza 7-10 mm, a tojászsák hossza pedig 13 mm is lehet (BORCHSENIUS 1957), mi pedig olyan egyedeket is találtunk Csopakon, amelyek testhossza elérte a 15 mm-t. Igy e faj egyik legnagyobb hazai pajzstetü fajunk. Bár a teknőspajzstetvek családjához (Coccidae) tartozik, a nőstények kültakarója mindvégig lágy, elasztikus marad, ellentétben a család többi génuszával, amelyeknél a tojásrakás idejére a kültakaró megkeményedik és a tojásokat az elpusztult nőstény kültakarójából képződött kemény teknő-alakú pajzs fedi és védi. A nőstény a tojásrakás idejére testének viaszkiválasztó mirigyeivel viasz-szálakat képez, amelyből fehér nemezszerü tojászsák alakul ki. A nőstény tojáskészletének csökkenésével teste összezsugorodik a tojászsák első részében, majd egyes esetekben a tojászsákból kinyomódik és a növényen csak a tojászsák marad a tojásokkal. A faj tojásalakban telel, tavasszal kikelnek a lárvák, amelyek az Agropyron sp. levelének szinén és néha fonákán szivogatnak. Június derekára kifejlődnek a nőstények, tojászsákot készitenek és június második felében megkezdődik a tojásrakás. A második nemzedékü lárvák megjelenése júliusban volt megfigyelhető. Augusztus végére kifejlődtek a nőstények, amelyek már telelő to-