Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

Uj kártevő Magyarországon: a dió-levélmoly (Caloptilia roscipennella Hbn. ) À dió állatéletközösségének vizsgálata során a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Szánkon telepitett 150 kh diósában 1965-ben figyeltük meg először, hogy a fák fiatal hajtásain a levelek csacsi része begörbült és az un. vitorla-leveleken perzselésre emlékeztető elváltozások vannak. A perzselés,illetve deformált8ág okát keresve sikerült megtalálnunk a levelek csúcsán az előttünk ismeretlen hernyókat. Az identifikáció során Dr. GOZMÁNY LÁSZLÓ és SZŐCS JÓZSEF megállapították, hogy a kártételt a dió-levélmoly hernyói okozták. A diómoly populációk 1966-ban ismét tömegesen jelentkeztek, ezért a kártevővel részletesen foglalkoznunk kellett. A dió-levélmolyt Bács-Kiskun megye szórvány és összefüggő, zárt diósain kivül országos felvételezéseink során megtaláltuk Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Békés, Csongrád, Pest, Baranya és Veszprém megyében is, de jelentős volt számuk az országban működtetett fénycsapdákban is. A kártevő biológiai és ökológiai viszonyainak tanulmányozása során a tojásrakásra, az embrionális fejlődés alakulására, a hernyók táplálkozásviszonyaira, a kártételre, a bábozódásra és az imágók rajzásmechanizmusára vonatkozóan végeztünk megfigyeléseket. Megállapítottuk, hogy a dió-levélmoly hernyói tömegesen április végén, május elején jelentkeznek. A bábozódás kezdete május közepén indul meg, mig az imágók rajzása május második felére esik és elhúzódik június közepéig is. A tojásrakás ideje június végén kezdődik. A II. nemzedék tömeges rajzása augusztus első felére esik, de laboratóriumi tenyészeteinkben még szeptember közepén is találtunk 1-2 rajzó lepkét. A tojásokból kifejlődő I. fokozatú hernyók először aknákat készítenek a levél lemezén, majd a fiatal levelek csúcs! részét a fonák felé begörbitve hámozásra emlékeztető el-