Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

változásokat okoznak, illetve a Lg-L^-as fokozattól kezdődően karéjo

Ban rágnak. A dió-levélmoly 1966-1967-ben olyan tömegesen jelentkezett, hogy vegyszeres védekezést kellett végrehajtani. A Hungária DL.Q 0,3-0.5 #-os oldata kísérleteinkben nem adott jó eredményt. Ezért „Parathion 20" 0.3 ?*-os oldatával hajtottuk végre a védekezést. A szer jó eredményt adott, mert a hernyók 85-90 #-a elpusztult. Szűcs József Faunánkra uj partipoloskák (Heteroptera, Saldidae) - Saidid

s new to Hungarian fauna A szerző elvégezte a Saldidae család magyarországi fajainak revízióját. Az anyag néhány olyan fajt is tartalmaz, amelyek korábban nem voltak ismeretesek Magyarország mai területéről (lásd: HORVÁTH, G. : 1897: Heteroptera, In: Fauna Regni Hungáriáé, Budapest). 1. Chartoscirta elegantula elegan

tula (FALLEN), 1807 Euroszibériai faj, Európa északi, hüvő

s államaiban is előfordul, a déli területeken, Így Magyarországon is ritka. A Kárpát-medencéből korábban nem mutatták ki. A revízió során a hűvös mikroklímaju, bizonyos vonatkozásokban montán jelleget mutató bátorligeti lápterületen gyűjtött példányok közül került elő: Bátorliget, 1949.H.28-X.1, leg. KASZAB, 1 d, 1 Ç. Könnyen elkülöníthető neme hazai, fajaitól. Teste a finom, elfekvő szőrözettí Oh. ei

ne

ta (HERSJCH-SCEÂFFER), 1841 fajjal ellentétben hosszú, felálló szőrözetü; második csápize a Ch. cocksi (CURTIS), 1835 fajjal ellentétben fekete. A hazai példányok a törzsalakhoz tartoznak, a f. atricornis CO EBEN, I960 Magyarországról nem került elő.