Dr. Steinmann Henrik szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 21/16-25. Budapest, 1967)

Két éven át tárté rendszeres megfigyeléseink alapján elmondhatjuk, hogy Székesfehérvár környékén, több Cuculliafajjal együtt a C. artemisiae is előfordul (nem is túlságosan ritka), azonban tápnővénye nem az Artemisia vulgaris, hanem az A. campestris* Eddig ugyanis még vulgaris-on soha nem leltük fel, noha ez az ürömfaj is tenyészik a környékbeli (vasúti) löszbevágások és (országúti) töltések oldalában többhelyűtt is. Szeőke Kálmán A butabogár (Pentodon idióta Herbst) kártétele kukoricán A kukorica kártevőinek vizsgálata során 1965 tavaszán a Kiskunhalasi illami Gazdaság központi kerületében a butabogár egyedeit figyeltem meg 10—15 cm nagyságú, MY l-es fajtájú kukorica növényeken rágás közben. Bár a kártétel nem volt nagymérvű, mégis érdemes felhívni e bogárra a figyelmet, mert irodalmi adatok szarint az egyik legjelentősebb kukorica kártevő a Szovjetunióban és lehet, hogy nagyobb mértékű kártételével nálunk is számolni kell. A balotaszállási kerületünkben a növénytermesztési specialista hivta fel a figyelmemet a kártevőre 1966 június eljjén. Mintegy 100 négyszögölnyi kukoricatáblán figyeltük meg a bogarak kártételét. Hungária porozószerrel a kártétel további terjedését sikerült megakadályozni. A butabogár kukoricán kialakuló kártételére egyébként még néhai KAHABÉ DEZSŐ, hivta fel a figyelmemet 1948 tavaszán a Debrecen melletti Ondódon, egy egyéni gazda tábláján. A károsítás jellege hasonló volt az 1965-1966 évben tapasztaltakéhoz. Szűcs József