Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 15/14-32. Budapest, 1962)

gyen a gyógynövénygyüjtők majdnem teljesen kiirtottak.A hernyó állítólag a Cirsium arvenset /mezei aszatot/ is eszi, ez azonban Póton nem fordul elő. KOVÁCS LAJOS dr. ismert faunalistájában még a Mecsek, Vértes /Szár/ s a Budai hegyvidék szerepelnek az állat lelőhelyeként. Kár volna, ha ez a szép és ritka noctua a fóti faunalistából törlődne. A Sideridis evidens HB. is májusban repül. Alig 4-5 lelőhelye ismeretes. Tápnövényei közül Póton a Pimpinella sa- xifraga /hasznos földi tömjén/ található meg. A lepke második nemzedéke júliusban él. Az Apausta rupicola SCHIPP., ez a pici, bársonyos fekete, világos krémszegélyü noctua sem csalétekre, sem lámpára nem száll. Nappal mozog. A kakukfüvön fogható. Első elfogott példánya dél felé, pihenés közben a térdemre szállt. A hernyó tápnövényei a Thymus /kakukfü/ félék, amelyek a hegyen szétszórva, a zárt erdők kivételével, mindenfelé nagy tömegben találhatók. KOVÁCS LAJOS egész sor lelőhelyet emlit, de nem hinném, hogy bármelyiken is nagyobb számban fogták. Feltétlenül ritka állatnak kell tekintenünk. A nyári évszakot juniustól-augusztus végéig egybe fogtam.Megfigyeléseim szerint ebben az időszakban a lepkék legtöbbjének kelési ideje elnyúlik, tágabb értelemben vett repülési idejük hosszantartó, s igy közölük sok faj mind a három hónapban fogható. Ebből az időből 1 bombycidát,9 noctuát és 3 geometridát kivánok felsorolni. Az Qchrostigma velitaris HUFN.-et SEITZ Középeurópéban ritkának irja le, inkább déli állat, areája Középolaszországig terjed. A hernyó tápnövényei tölgy- és nyár-félék, melyeknek főleg alsóbb lombozatán, levelein található. Póton a lepke nagyon ritkán kerül elő. A noctuák közül legkorábban a Conisania leineri PRR. jelenik meg, sokszor már június elején. Délkeleteurópai faj. Első példányait a Csepel-szigeti Szilágyi-telep homokbuckáin fogtuk, kb.20 éve. Később ez a homoki állat egyre több helyről került elő. Második nemzedéke szeptemberben repül, de