Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

A Nyirség területén két fő komponensük az európaikeletázsiai-lápi és az európai-keletázsiai-erdei fajcsoport /helophil, ill. silvicol Sibylla-tipusu komponene/. Ebben is különböznek ezek a fajok az Európában néha hasonló elterjedésü pontusi fajoktól. Ugyanis - több szerző /Rebel 1911, Nordmann 1927,

Bergmann 1955, Moucha, Smelhaus 1954/ bizonyos európai-keletázsiai, főként helophil fajokat /

Hyssia caver nosa Ev., Athetis lepigone Möschl., Plusla zosymi Hb., Tele silla amethystine Hb., Callagenia vlrgo Tr./ nem vévén figyelembe sem kelet-ázsiai areájukat,sem pedig azt, hogy ezek a pontusi területen ökológiai okoknál fogva legfeljebb ajftrazonáliean fordulhatnak elő, pontusi fajoknak minősített . Habár a Nyirségben több európai-kelet-ázsiai elterjedésü faj él, a lomberdei komponensek bevándorlása a Nyírségbe inkább posztglaciálisan,ökológiai igényeiket figyelembe véve főként a tölgy fázisban /atlantikum/ történhetett.Refugiális területeik valószínűleg a Bihar-hegység délnyugati peremén, vagy a Déli-Kárpátok meleg lejtőin lehettek, ugyanis majdnem minden Nyirségben előforduló ilyen areáju faj a fentemiitett területeken is előfordul. Alföldi refugiumokat inkább a lápi komponensek esetében feltételezhetünk, egyes esetekben valószínű több refugium létezése is /

Telesllla amethystine Hb., Callagonia virgo Tr., Sterrha nitidata H-Sch./. A Telesilla amethystina Hb. a helophil komponensnek Európában elterjedtebb fajai közé tartozik. Európai areaja alapján Bergmann /1954/ pontusi fajnak tartja, azonban az, mint már rámutattam, helytelen felfogás. Mai elterjedési területe részben kétségtelenül posztglaciális terjedés eredménye, pl. Közép-Németországba nyilván igy jutott el. Európa délkeleti részének lápjaiban, láprétjein helyenként nem ritka

; hazánkban a Dunántúl délnyugati részén, a Nyirségben /Bátorliget/ és az Északi Alföldön /Ti8zaazalka/ fordul elő. A Callagonia virgo Tr. Nagyon hasonló elterjedésü és