Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)
tocén előtt összefüggő volt, az eljegesedések alatt néhány európai és keletázsiai refugiális területre húzódtak vissza. A würm eljegesedés megszűnése után az egyes fajok terjeszkedőképességüktől függően régi areájuk egy részét visszahódították, de a Szibiria területén mutatkozó nagy hézagot az erősen kontinentális klima miatt már nem szüntethették meg. Az ujabb paleobotanikai adatok azonban bizonyoa mertékig rácáfoltak erre a teóriára.Ugyanis a Hormuzaki rendelkezésére álló adatok szerint a Fagus genus utolsó kontinus areája a pliocénben volt, viszont oroszországi kutatások /Krylow/ már 1891-ben mikutatták,hogy az utolsó interglaciálisban /Riss-Würm/ volt egy olyan fázis,amelyben „a Taxus és Fag us messze kelet felé el voltak terjedve, az erre következő eljegesedés elvágta az összeköttetést,de a Déli-Uraiban és Kuznyeck-Alatau területén egyes lomberdőszigetek,mint reliktumok.mai napig megmaradtak" /Walt her 1954, Krylow adatai alapján/. Tehát nemcsak egyes analógiákról, hanem egy egész olyan vegetációtipus fejlődéséről van szó, amelyhez egész sor hasonló elterjedésü lepkefaj is kapcsolódik,ezek szerint joggal feltételezhetjük, hogy a fent emiitett nagylepkefajok areatipusa is hasonlóképen alakult ki. Nem szükséges tehát azt feltételeznünk, hogy a Kárpátmedencében előforduló számos európai-keletázsiai faunaelem, amelyek tőlünk északra sok esetben nem is fordulnak elő, itt vészelte volna át az egész jégkorszakot. Sokkal valószínűbb az a feltételezés, hogy ezeknek csak az utolsó eljegesedést kellett átvészelniük a Kárpát-medence valamely kedvező helyén. Ennek lehetőségére paleobotanikai adatok is utalnak, hiszen mint ezt Poj> /1943/ megállapította, a Retyezát déli lejtőin kb. 400 m tengerszint feletti magasságban az egész Würm eljegesedés ideje alatt erdő diszlett, amelyben a fennmaradt pollen tanúbizonysága szerint a kevert tölgyes jellemző növényei is megvoltak. Nem lehetett lényegesen kedvezőtlenebb a fennmaradási lehetőség a Bihar-hegység délnyugati részén sem. Az a tény, hogy a Kárpát-medencében különösen
