Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

Múzeum munkatársainak Bátorliget környékén végzett többéves munkája fényt derített a nyírségi erdők és lápok sajátos világára, de egyúttal felhivta a figyelmet arra is, hogy a Nyirség faunájának további kutatása érdekes eredményekkel fog járni. A Nyirség peremterületei közül homoki erdőségei révén elsősorban Debrecen környéke tarthat azámot a zoológusok érdeklődésére. Ebben a tanulmányban az elmúlt években Debrecen környékén végzett lepidopterológiai gyüjtéaeim állatföldrajzi eredményeinek összefoglalását kísérlem meg. A gyűjtéseket elsősorban a Debrecentől északra fekvő Nagyerdőn ás környékén végeztem, de különösen a nappali lepkék közül számos fajt gyűjtöttem az apafai, nagycserei, halápi éB guthi erdőkben és környékükön. A homokterületeken kivül a Hortobágyon és az Ohat-erdőben is gyűjtöttem lepkéket. .1 Tanulmányom megirásához természetesen felhasználtam az e területre vonatkozó, irodalomban publikált adatokat is,továbbá a Mikepércsen működő fénycsapda anyagából ismeretessé vélt fajokat; ez utóbbiak névsorát pr

i

Kovács_Lajos, a Természettudományi Múzeum tudományos kutatója bocsátotta rendelkezésemre . A nagylepkefauna földrajzi faunaelemei

. Mielőtt megvizsgálnánk Debrecen környéke nagylepke-faunájának állatföldrajzilag érdekesebb tagjait, tekintsük át a palaearktikus, elsősorban pedig az európai nagylepke-fajok elterjedésének általános jellemvonásait; továbbá azt, hogyan illeszkedik bele a Kárpátmedence nagylepkefaunája a nagy egész, a palaearktikus tartomány faunájába, s milyen helyzetet foglal el benne. A palaearktikus nagylepkefaunára jellemző, hogy a genusok nagy többsége, sőt a fajok igen jelentős hányada is