Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

L-j-éval, azonban a akleriteken található serték száma nagymértékben eltér attól. Az 1-5 szelvény első sorát képező, a test középvonala mellett fekvő sklerit 6-7, a szélső 6-8, a máaodik sor nagyobbik skleritje 17-18, a kisebbik 13-14 sertót visel. A harmadik sort alkotó skleritek közül a test középvonala mellett fekvő 12-13, a mellette fekvő 12-16, a szélső 11-14 sertét visel /10.ábra/. A 6.szelvény első sorát alkotó két kisebb sklerit 5-5 rövid,a második sor nagyobbik sklerit

je 13, kisebbik 11 sertével. A harmadik 3kleritsor középvonala melletti skleritjén 11, a másik kettőn 12-12 aerte található. Az l-6.Bzelvény dorsolateralisan gyangén kitinizált skleritjén 23-25 serte foglal helyet. A 7. szelvény közepén elhelyezkedő hatalmas skleriten 30-32, oldalsón 15-16 serte található. A 8. szelvény dorsalisan elhelyezkedő egyetlen skleritjén 26-28, dorsolateralis skleritjén 16 serte van. A 9.szelvény.skleritjéből 16-20 serte áll ki. A potroh ventralis részén az 1-5 szelvény középvonalában fekvő sklerit 9-10, a mellette levőn 6-12, a szélső 5-7 sertét visel. A 6-9 szelvény kiképzése megegyezik az L^-éval. A fenti lárvaleirás során bebizonyosodott, hogy Hennig /1938/ munkájában az L^-ek alapján jellemezte a Colaphellus sophiae lárváit. A négy lárvastádium testméreteit az 1. táblázat tartalmazza. Az adatok 70 %-os alkoholban megölt, lárvastádiumonként 25 lárva méréséből származnak. A táblázat adatai szerint az és L

2 stádiumban nincsenek olyan nagy különbségek az egyes lárvák fejen felvett méretei között, mint az - L^-ben. Az utóbbi stádiumokban a nagyobb méretbeni eltérések valószínűleg a nemek közötti különbségekből adódnak. A felvett méretek között a lárva hosszúsági és szélességi mérete mutat legnagyobb ingadozást. Az előbáb /praepupa/ külső morfológiailag teljesen megegyezik az L.-el. Mivel már nem táplálkozó stádium, teste nem