Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

olyan domború, mint az L^-ó, hanem az összeesés következtében a szelvények jobban elkülönülnek egymástól, igy az- egész lárva bőre ráncoltnak látszik. Szine igen élénk citromsárga, teste kifli alakban görbült. A lárvák leirása több lárva vizsgálata alapján történt. A vizsgálatok során megállapithattuk, hogy a skleritek száma ás elhelyezkedése az egyes testszelvényeken egy lárvaatádiuraon belül nem változik. A skleriteken eredő serték száma azonban egy lárván belül is a test jobb- ós baloldalán változhat. A változás csak a lárvák bizonyos százalékára terjed ki. A fenti lárvaleirás nem a különleges esetek alapján készült, hanem az átlagot képviselő lárvák alapján. A lárvatest szimmetrikus lévén, leirásunk csak a test jobb felét jellemzi. Ahol mindkét oldalt leírtuk, ott az külön fel van tüntetve. A fejlődési stádiumok ismerete a védekezéssel kapcsolatban döntő fontosságú, ezért a lárvastádiumok biztos elkülönítésére az alábbi határozókulcsot állitottuk öSBze: 1. Fejen, pronotumon és az egyes testszelvények skleritjein található serték viszonylag hosszúak, kifejezett bunkóban végződnek ..... 2 - Serték rövidek, végük alig észrevehető bunkóban végződik r 3 2. Fej,kis számú, közel egyenlő hosszúságú sertével. Pronotum szélein egymástól nagyjából egyenlő távolságra egy sort képezve.hosszú,fekete, enyhén kifelé irányuló serték állanak /9.ábra/.Számuk egyik felen 10-11.Ezenkívül közepén mindkét oldalt egy-egy rövid serte. Meso- és metathorax, valamint az abdomen dorsalis skleritjei l-l aertát viselnek /1$.ábra/ L-j Fej.nagyobb számú, közel egyforma hosszúságú sertével. Pronotum szélein sürün egymás mellett, egymástól változó távol Ságra, nem egy sort képezve, fekete, enyhén befelé irányuló hosszabb-rövidebb serték állanak /9.ábra/, számuk egyik felen 20-22. Középen mindkét oldalt, mint az L,-en l-l rövid serte. Meso- és metathorax, továbbá az