Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

Saohflroy_&_Shembel /1915/, valamint Saoharov /1915/ ismét Aatrachanban magfigyelt mustárkártátelről számolt be.

Schreiner /1915/ szerint a C. sophiae Aatrachanban egyáltalán nem fordul elő, esek a C. hoeftl Mén. Szerinte az elmúlt évek muBtárkártételeit a C.hoefti okozta. UvaroyJ^Glazunov /19I6/ megerősíti Schreiner azon mególlapitását, hogy Astraohanban nem a C.eophlae

, hanem C.hoefti okoz károkat. Az utóbbi két szerzÓ szerint a C.aophiae a Don folyó keleti partvidékén fordul elő a C.hoeftÍv

el együtt.Aatrachanban csak a C.hoefti él. Szovjetunióból Jakobson /1927/ közöl adatokat /idézi Müller,1950/ retek és Sinapis-on való előfordulásról.Legatoy /1931/ szerint 1928-ban káposztán, a Szovjetunió középső területein 75 %-OB kárt okozott. További adatokat közöl Bogdanoy-Kaykow /1931/,Ogloblin_ftReichardt /1932/ ée Schtschegolew /1934/ mustáron történt előfordulásról. Kirchner /1923/ Brassica oleraoea és Sinapls alba növényeken emliti. Anonymus /1940/ Dániából közöl lárvakártátelt júniusban mustáron. Ritzema_Bos mult századi közlései óta ez az első eset, hogy Hollandiához közeli országban a C.sophiae kárt okozott. Manolache /1941/ szerint Romániában repcén fordul elő mint kártevő. Németországi nagyobb kártételéről tesz említést Müller /1947/.Megfigyelése szerint 1946 és 1947-ben Berlin körzetében több helyen káposzta ás reteknővényeken májue elején az imágók olyan súlyos károkat okoztak,hogy a káposztaterületek egy részét háromszor is palántálni kellett. A Berlin környéki kártétel arra ösztönözte Müllert, hogy életmódjával részletesebben foglalkozzon. 1950-ben megjelent dolgozatában számol be vizsgálatainak eredményeiről. Bollmann /1951/ Magdeburg környékén állapított meg április végén imágókártételt repcén. Magyarországon először 1956. május 18-án a keszthelyi Kisérleti Gazdaság fehér mustár /

Sinapls alba

/ tábláján fi-