Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

hidegkút, Pécel, Pécs, Pilie-hgs. .Tiliavöröavéj^Vöröa heg//, Pinnye, Pilismarót, .Piliscsaba, Pócsmegyer, Putnok, Rákos, Rákospalota, Reaic&tfánya, Sárszentmiklós, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Simontorrtya, Siófok, Solymár, Sopron, Sukoró, Szeged, Szentes, Székesfehérvár, Szolgaegyháza, Szomotor, Tahi, Tatárezentgyörgy, Z.Tapolca, Tátra, Trencsén, Tihany, Tiszasüly, Tolcsva, Tokaj, Zebegény. A lelőhelyadatok szerint a Kárpát-medence egéez területén előfordul, alföldi területeken éppen ugy, mint domb- és hegyvidéken /3. ábra/. Az Állattári anyagot Ajtai, Bagót

ai, Biró, Csiki,Czógler, Diener, Dudich, Ehman, fhik, Gammel, Győrf f y_, Hámor iné, Horváth, Kanabá, Kaszab, Kaufmann, Kendi, Kovócsná, Kuthy, Mihók, Móczár, Papjg, Peregi, Pillich, Révy, Steiger, Stiller, Streda, Széke ss^, Tun kel, Újhelyi éf Wachsmann gyűjtötték. A Colaphellus sophiaet Ritzema_Bos /1880/ hollandul „mosterdtor, moeterkever"-nek nevezte, ami magyarul mustárbogarat jelent. Müller /1950/ szerint az orosz,illetve szovjet ezerzők „westlicher Senfblattnager" néven emiitik. Müller /1950/ tanulmányéban nem foglal állást „Senfkäfer" elnevezés mellett,hanem mindenütt tudományos néven jelöli. Nolte /1953/ viszont a „Senfkäfer" nevet használja,Mivel részletes tópnövényválaaztáai viszgálataink eredményei szerint a fehér vagy angol muetárt /

Sinapie alba L./ minden vizsgált növónynyel szeaben előnyben részesítette, ezért mustárbogár néven javasoljuk a magyar növényvédelmi szakirodalomba -felvenni. Igaz, hogy Dudlch /in: Móczár, 1950/ „mezei reteklevelész" névvel jelölte, ez a név azonban nem ment át a köztudatba annyira, - mivel kisebb jelentőeégü állatról van szó - hogy a mezőgazdasági szempontból indokoltabb mustárbogár név meghonosodását akadályozná. Más országokban még a következő Colaphellus fajokat tartják számon kártevőként: C. alpinus Gebler. Kelet-Szibériában fordul elő /Sçsegoley, 1949/.