Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

C. hoeftl Mán. Szovjetunói déli részén található kártevőként /Sceegoley,1949/.B fajt Machatschke /1954/ alfajnak minősíti /láed előbb!/. ; ' ' ' G

. bowrlngi Baly. Észak-Kinéban él /»ong^|_Chin,1935/. A Colaphellue genuenak Winkler /1927-32/ ezerint még a következő fajai Ismeretesek: apioalia Mén., palestinus Ach. Pragm., foveolatue Gebl., pulchellue Luc

., tenuip

ee Wee.

, nltldlcollls Wse. éa Grouvellel Ach.

Pragm. E fajok eddig nem szerepeltek kártevőként. 1954-ben jacutua néven Machatschke Verhojanszkból irt még le egy ujabb Colaphellus fajt. III. A KÁRESETEK ELŐFORDULÁSA Ritzema^Boe /1880/ 8zerint a Colaphellus sophiae először Hollandiában okozott kárt, 1860-ban káposztán ée répán. Az idézett szerző későbbi közleményeiben /1885,1891 éa 1898/ fekete, főleg azonban fehér mustáron talált kártételekről számol be. 1891-es közleményében megjegyzi, hogy az imágók keresztesvirágu gyomnövényekről /

Slnapls ar

vena

1B

. Erysimum Sophiae

, Barbara vulgaris

/ vándorolnak termesztett növényekre, ahol minden évben erős károkat okoznak. Müller /1950/, aki 1946 decemberében levél utján érdeklődött a wagenlngeni növényvédelmi szolgálatnál, hogy Ritzema_Bos mult századi észlelései óta okozott-e kárt Hollandiában, azt a választ kapta,hogy a mult században tapasztalt kórtételi területeken a fehér mustárt már alig termesztik, *igy a kártevő azóta nem okozott jelentős károkat. Sacharoy /1913a, 1913b/ szerint Aatrachanban kópoBZtán és fehér répán /

Brassica campeBtris

/ okozott kárt, Sacharoy /1914/ részletesebb tanulmánya szerint a C. sophiae Oroszország különböző területein előfordul,általában zsázsa-növényeken él.Aetrachanban vadon növő keresztesvirágu növényeken fordul elő, ahonnan mustárra vándorol. A szerző szerint mustáron kivül káposztán okozott jelentősebb károkat tavasszal.