Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)
egyedgazdagság .júliusban a Heteroptera lárváknál növekedőben volt, mig a Homopetra lárváknál csökkenőnek mutatkozott. A lárvák faj- ós egyedgazdagséga szeptemberben mindkét rovarcsoportnál egyaránt csökkent az állományok korának növelésével, b. Szukcessziós változás a domináns fajok összetételében: A Heteropterák domináns fajainak komplexe az állományok korával kapcsolatban alig mutatott változást, vagyis kifejezett szukcessziós változás nem volt tapasztalható. E domináns fajok komplexe a következő fajokból alakult: Reduviolus ferus , Adelphocoris lln- eolatus , Lygus pratensis , Trigonotylus ruficornls , ChlamydatuB pullus . A Homoptera domináns fajainak komplexe viszont erősen módosult az idősebb állományokban a fiatalabb állományokhoz képest, s a következő fajokból tevődött össze: I. éves állományban: Liburnia sp ., Cicadella viridis , Mac rosteles Iaevis » Psammotettix alienus . II. éves állományban: Macrosteles Iaevis , Psammotettix alienue. III. éves állományban: Agallia venoea . Do ratura homophylla , Psammotettix alienus , Euscells plebejus . 3. A vizsgált herefüvesek értékelése növényvédelmi szempontból: a. A legdominánsabb népességek a kért evő fajok közül kerülnek ki, melyek az alábbiak :Heteroptera-fajok közül az Adelphocoris llneolatua . Lygus pratensis , Trigono tylus ruficornis ; Homoptera-fajok közül a Liburnia sp . / marglnata /. Macrosteles Iaevis , Psammotettix alienus . b. A népességek évszakos és „több évi" változását felmérve megállapítottuk, hogy a vizsgált herefüve séknél az állományok többéves volta nem vont maga után kártevő felszaporodáat a kát rovarcsoport egyikénél sem, sőt a Homoptera rovarcsoportnál a kártevő fajok népességének egyedszáma nagymértékben lecsökkent.