Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

sage alkotta/ csak egy fajkánt, Liburnia sp.-ként kezeljük. A kabócák fajgazdagságának ós egyedgazdagságának alakulását a nyár eltéró szakaszán /nyár közepén és nyárutón/, valamint a különböző korú

1 állományokban a IV. grafikon szemlélteti, de e sajátságok alakulásának megértéséhez az összesítő táblázatra /2.tábl./ és ennek grafikus formájára /II. graf./ itt is 8zük8égünk van. Az áttekintést megnehezítő tényező /a másodéves állományban az alig kizöldült tarlón történt nyár közepén a felvételezés/ .melyet a poloska népességek ismertetésének elején már emiitettünk,itt is érezteti hatását,bár korántsem annyira, mint ott. Ugy látszik, hogy a kaszálás, illetve az utána következő tarlóállapot a kabócákat kevésbbó zavarja, mint a poloskákat.Igy a várttól eltérő jelentős egyedszámcsökkenóst csak egyes fajoknál tapasztaltunk, mint pl. a Macrosteles laevls-nél, melynek a másodéves vetésben is magasabb egyedszámu népességgel kellene rendelkeznie a nyárnak a közepén, mint a végén. Ha az emiitetteket figyelembe vesszük, akkor a kabócák faj- és egyedgazdagságának alakulásáról az alábblakat állapithatjuk meg: 1. Az imágók fajgazdagsága a nyár közepén, egyedgazdagsága pedig a nyár végén mutatott magasabb értéket. A lárváknál mind a faj-, mind az egyedgazdagság a nyár közepén volt a magasabb. 2. Az imágók fajgazdagsága a nyár közepén jelentősen, a nyár végén pedig többszörösen nagyobbnak bizonyult a lárvákénál. Az imágók száma a nyár közepén csak mintegy egyharmada volt a lárvákénak az elsőéves állományban, az idősebb állományokban viszont már meghaladta a lárvákét. Nyárvégén mindegyik állományban /I., II. és III. évesben egyaránt/ az imágók egyedgazdagsága volt a nagyobb, ekkor a lárvákét többszörösen meghaladta. 3. A különböző korú /különböző évében lévő/ herefüves állományokat összehaaonlitva, az azokban élő kabócanépessé-