Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

letéri B Bulgáriában fordul elő, a Természettudományi Múzeumban azonban vannak Romániából, Borosjenő és Arad környékéről származó példányok is. Hazánkban Szabó_Richárd /1957/ szerint a Balatontól délre, a Dunazug-hegységben, a Börzsönyben és a Bükkben fordul elő. Gyűjtéseim /1950/ tanúsága szerint gyakori azonban a Tornai karszton /Jósvafő, Tohonya völgy/ la, sőt s Nyirség déli részén, Debrecentől keletre is előfordul. Élőhelyeinek vizsgálata azt mutatja, hogy a meleg, száraz lejtők lakója;ha8onló értelemben ir jugoszláviai élőhelyeiről Lorkovic is. Debrecentől keletre, a nagycserei homokterületen fekvő előfordulása valóezinüleg a Bihar hegységgel van kapcsolatban, erre utal ugyanié az itten gyűjtött him példány lilás alapszíne, amely eltér az Északi Középhegység populációinak zöldesszürkébe játszó alapBZinétől /Bükk, Tornai karszt/. Az alcetasr

a emlékeztető liláakék árnyalat Lorkovic szerint a Kárpát-medence keleti részén élő populációk jellemvonása. Tölgyeseink érdekes szubmediterrán eleme a Marumba quercus Schiff. Az Ibériai-félszigettől Mezopotámiáig fordul elő.

ElterjedéBének északi határát a Kárpát-medencében éri el; általiban elég kis példányszámban fordul elő; Debrecen környékén,a Nagyerdőn viszonylag elég gyakori. Hernyója azonban csak ritkán található, mivel a magasabb koronarégiókban ól. Paunisztikai és állatföldrajzi azempontból igen érdekes az Aplasta ononarla Fuessl. előfordulása. Szubmediterrán faj, amely a Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában általánosan elterjedt.Jugoszláviai elterjedése a Dunántúl nyugati részébe is benyúlik. Lentikápolnáról, Sopronhorpácaról és Burgenlandból ismeretes néhány példány. Szétszórt reliktum-előfordulá8ai vannak Közép-Európában is.Kozép-Námetországban Bergmann ezerint /1955/ szórványosan fordul elő egyes melepr mészkőlejtőkön,főként alacsonyabb dombvidéken. Friese /1957/ Brandenburgból, az Odera völgyéből és Poznanból emliti,