Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)
elemek itt általában már nem érik el az erdős-sztyepeket /Kozeancaikov 1950/, viszont a sztyepek déli rászán sok ponto-mediterrán faj él, pl. Kriraben /DJakonov 1958/. A déli és délkeleti elemek hazai elterjedésének törvényszerűségeit elsősorban a flórában ismerjük. Régen ismert tény ugyanis az /Keener 1363, Bordás 1900/, hogy a melegkedvel* elemek fennmaradására hűvösebb periódusokban az alföldeknél sokkal kedvezőbbek a hegyvidékek alacsonyabb régióinak meleg,déli leitői; s ezek a fajok aztán a melegebb periódusokban innen sugároznak szét a környező alföldekre. Mint ezt a geobotanikusok erősen hangsúlyozzák /Soó 19^5, Zólyomi 1958/ az Ősmátra pusztai flórája lényegesen gazdagabb, mint az Alföldé; s a Duna-Tisza közi hojokterület flórája ebből leszármazottnak tekinthető. Hasonló jelenség azonban a rovarvilágban is megfigyelhető. H.Franz /1939/ szerint pl. a bugaci Populus albaJuniperus bozótos homokpuszta fel'.ünően fajszegény. A nagylepkékkel kapcsolatban Kovács • L §j2§ /1955/ rámutatott arra, hogy pontusi-pontomediterrán fajaink egy része „felhatol a középhegységnek az Alfölddel határos száraz meleg déli nyúlványaira,esetleg csak ott fordul elő".Homoki nagylepkéinkről Írott tanulmányában több ada+ot is találunk ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Szembeötlő lepidopterológiai viszonylatban is a mészkő és dolomitlejtőknek a Duna-Tisza közi homoki faunával való kapcsolata. Pl. a Lysandra argester Bgstr. az Alföldön csak a Duna-Tisza közén fordul elő. A Porphyrlnia noctualig Hb. és Sterrha se- riceata Hb. a Duna-Tisza közi homokon kivül a Csiki hegyek és a Pilis hegység dolomitlejtőin is élnek /Kovács 1955/. Ennek azonban nemcsak a terUleti kontaktus az oka, hanem, mint erre Zólyomi /1942/ rámutat, hogy az eróziós anyagszállítások következtében a Duna-Tisza közi homok mészben gazdag, sőt egyes helyeken mésszel összecementált, sőt anyagában több helyen Zólyomi szerint dolomitkristályok nagy mennyiségben találhatók. Ezzel szemben a Nyirség, különösen erdős-lápos vidé-
