Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

rendszertani értékének meghatározásához még több éves észlelési sorozat szükséges, véleményem szerint állandósult eltérésről van szó. A déli-kontinentális areatipust mutatja még, kevésbé típusosán az Eriogaster rimicola Hb., ós a Thaumetopoea pro- cesslonea L. is. Előbbi azonban erősen szubmediterrán jellegű, utóbbi pedig Közép-Európában is elég széles körben elterjedt . Jellegzetes déli kontinentális bagolylepkénk a Minucla lunar

is Schiff. Areájának súlypontja Délkelet-Európára esik; Magyarországon általánosan elterjedt, viszont tőlünk északra és nyugatra már csak szórványosan fordul elő. Ökológiáját tekintve ritkás erdők, erdős-sztyepek jellemző faja. A Nyirségben a déli peremvidékeken, Debrecen környékén gyakori. Hasonló elterjedésü ée ökológiáju továbbá a Catephia alchymista Schiff. Hazai szórványos előfordulása valószínűleg az alföldi erdők kiirtásának következménye. Mind a Nyirségben /Bátorliget, Debrecen/, mind pedig az ohati erdőben előfordul, ez a két erdőterület hajdani Összefüggésére utal. A felsorolt fajokon kivül azonban még elég sok többekevésbé déli-kontinentális jellegű fajunk van; ma még azonban elég nehéz lenne őket pontosan és maradéktalanul megállapítani. Azonban az a fentiekből is kitűnik,hogy a Debrecen környéki homokos erdős puszták gazdagok déli kontinentális fajokban. Az erdőtlen lösz-övezetben sokkal kevesebb ilyen jellegű faj fordul elő; az ohati erdő viszont, amely ma már teljesen izoláltan áll a régi ártér elszikesedett területén, ismét számos déli kontinentális nagylepkefaj élőhelye /

Ly- caena theraamon Esp., Melitaea phobe Knoch, Lithosia palll- frons Z..

Catephia alchymista Schiff

.,

Catocala elocata Esp./. Az ohati phoebe a többek között Podoliában elterjedt déli kontinentália alakhoz tartozik, amely Kovács_LaJos szóbeli közlése szerint önálló fajnak minősül. Igen érdekes kontinentális elemei a magyar nagylepke-