Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 13/1-14. Budapest, 1960)

faunának az aralo-kaepi vagy turáni fajok. Ezek areájának a Kárpát-medence csaknem kivétel nélkül nyugati határát Is jelzi, csak egyee, kevésbé típusos képviselőik hatolnak tőlünk nyugatabbra /

Cucullia artemisiae Hufn./.Habár állatföldrajzi jelentőségük kétségtelenül nagy, eddig még elég kevéssé tanulmányozták hazánkban őket, ez alól csak az éppen magyarországi előfordulásai alapján híressé vált Oxytripla orbiculosa Esp. képez kivételt. Ezt a fajt azonban, mivel Debrecen környékén még nem sikerült gyűjteni, habár előfordulása nem valószínűtlen, nem fogom tárgyalni. Igen jellegzetes azonban az Orthosis porosa Ev. Debrecen környéki előfordulása. Első hazai példányát 1910-ben Tiezapolgáron fogták; ezután több mint negyven évet kellett várni a következő példányokra: 1953-ban Ágasegyhézén; a Duna-Tisza közén, 1954-ben pedig Ohaton gyűjtötték egy-egy példányát. Nagyban elősegítették e faj hazai areájának megismerését az 1958-38 évben végzett gyűjtések: Mikepércsen fénycsapdával öt példányt is gyűjtöttek, s nekem ie sikerült a Hortobágyon egy himet fogni. Ezek az ujabb adatok bizonyos mértékig módosítják az elterjedéséről való eddigi felfogásunkat. Véleményem szerint a porosa nem kifejezetten homoki, hanem mindenekelőtt sziki lepkefaj:homokos területeinken is a szikesekhez ragaszkodik, pl. a mikepércsi úgynevezett Nagy szikről származhatnak a fénycsapdába repült példányok is. Ohati, hortobágyi, tiszapolgári előfordulásai sem homokos területeken vannak s tudomásod szerint Ágasegyháza környékén is vannak homoki szikesek. Életviszonyait pontosan még nem ismerjük, mivel hernyója hazánkból még nem került elő. Minden esetre stenök fajnak látszik, hernyója az irodalom /Warren,in Seitz/ szerint Ar temisia pontica-n ál. Hasonló elemet képvisel faunánkban a Conieania leineri Frr. is,amely elsősorban a Duna-Tisza közi homokterület jellemző, domináns faja. Tápnövényével, a szintén aralo-kaspi