Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-39. Budapest, 1959)

így feltárt állat testüregének feltárása az előbb ismertetett módon megy végbe, amikor a bélcsatornát, majd a hashártyát eltávolítjuk. Hát-hasi körbemetszéssel oldalnézetben vizsgálható az agy, a két szárnyideg /n. electrici és n. alae/, a tor és a potroh szelvényeinek beidegzése, a zsigeri /visceralis/ idegrendszer,

a ganglion abdominale és a konnektivumok elhelyezkedése. 3. Haránt_metszés^ Egy harmadik példányon a két fenti metszés után haránt metszéssel nyerjük a központi idegrendszer keresztmetszeti kópét. Mindenesetben a vizsgálat céljától függően jelöljük ki a haránt metszések helyét /3. ábra/. Rendesen 1 haránt metszés végezhető a fejen, 1 esetleg 2 a toron és 1-3 a potrohon. Haránt metszéssel tulajdonképen a mikrotőmos felmetszéseket pótolhatjuk, azaz makroszkópos szeletelést végezhetünk. Haránt metszés előnye, hogy e metszéssel feltárt idegrész tetszés szerinti riányban tovább követhető, ezért a részletek tisztázásához elengedhetetlenül szükséges. Harántmetszéssel vizsgálható a megfelelő központi ideg részlet vagy a tetszés szerint kiválasztott idegfonál. Részlet - metszések; Az előbbi feltárási módok rendesen a tor és a potroh központi idegrendszerének feltárására szolgálnak.Az agy feltárása körülményesebb, pontosabb munkát igényel, mert a különböző agyrészek és idegek elhelyezkedése többnyire centralis, igy a fej felmetszésekor nehezen közelíthetők meg károsodás vagy sérülés nélkül. Ezért feltár-ísa részlet metszésekkel, több irányból történik. a/ Az agv_feltárá8a_a tor felölj Legeredményesebb feltárási mód, mert „kezünkben"van a vezető fonal, az előtöri dúcot és a garatalatti dúcot össze3