Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-39. Budapest, 1959)

kötő „nyaki"-konnektivum. A metszést a 4. a.-b, ábrákon látható vonalak mentén végezzük. A „nyaki"konnektivum a nyelőCBŐ alatt torkollik a garatalatti dúcba, amely ekkor már látható. A garatalatti duc előtt a nyelőcső félkörben görbül lefelé a szájüreghez, *** amelyet a garatalatti duc két konnektivuma /garatideggyürü/ kótoldalról átölel. Ezeket követve kiemelhetjük a garatot, amelynek eltávolítása után megnyílik az ut az agyhoz. A tor felől feltárva hátul-felül nézetben vizsgálható a cerebrum három része /pro-, deuter- és tritencephalon/, a látókaréjok /lobi optici/, a garatideggyürü és a garatalatti duc /g. inf

raoesophageum/. b/ Az_ag£_feltárása_felülről: Az agy felülről történő feltárásakor szikével az 5. ábrán látható vonal mentén körül metszük a fejtetőt. Erről /felülről/ közeledve végezhetjük el legkisebb roncsolással az agy feltárását.A leemelt fejtető alatt huzodó izmok óvatos eltávolítása után az agy felülnézetben vizsgálható.Ebből az irányból vizsgálva látható legmegfelelőbben a konnektivum fonalak eredete,valamint a szemek beidegzése a látási karéjokkal vagy anélkül, c/ Az_agy_feltárása_a_fe^ arc fel§li_?egnyitásávali Az arc felőli megnyitáskor a 6. ábrán látható vonal mentén metszünk, amellyel az agyat oldalról tárhatjuk fel.