Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

tála szőtt pókhálószerű rejtett utakon megy végbe, amely két vagy több csigát fog össze. A lucernahüvelymoly hernyók fejlődésük alatt 4-szer vedlenek, tehát 5 fejlődési fokozatuk van. Az l.sz. táblázat 96 üírván végzett fej szélesség, szemek, az antennák belső szélei között mért távolságét ós a test hosszméreteit tünteti fel. 1. sz. táblázat. A lucernahüvelymoly lárva fej tok szélességének /A/, szemek /B/,az antennák távolságának /C/ és a test hosszúságának /D/ méretei mm-ben fejlődési fokozatonként Lárvastádium L

l *2 L

5 L

4 L

5 A: 0.379 0.842 0.968 1.171 1.412 B: 0.260 0.539 0.668 0.894 0.945 C: 0.230 0.429 0.512 0.731 0.811 D : 1.2-1.75 2.1-2.82 3.2-3.95 5.4-6.25 7.1-8.00 A lárvák háromszor a növényen ós egyszer a talajban vedlenek. A lárvák a talajban gubót készitenek, ebben patkó alakban meggörbülve telelnek. Ahhoz, hogy a hernyók a téli helyüket elkészíthessék, kb. 29-30 napos földfeletti táplálkozásra van szükségük. A legkorábban kifejlődött hernyók egy része a talajnak csak a 0.5-2 cm rétegéig megy s ott hosszúkás, zabszemre emlékeztető gubót készit. Az L^ stádiumu hernyók vedlésük után 8-10 napra bebábozódnak és ezek előrajzása adja hazánkban a részleges második nemzedéket, ami becslésünk szerint az első nemzedék 25-30 fo-át teszi ki. Azok a hernyók, melyek később fejlődnek ki, a talajba 7-8 cm-ig aennek, ahol pogácsaszerü gubót készitenek és ebben lárvaalakban telelnek. A hernyók május közepétől vagy junius elejétől kezdve hagyják el a