Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 12/1-23. Budapest, 1959)

földben készített gubókat,a föld felszínéhez fúrjak magukat. Útjukat közben szövedékkel bélelik ós a talaj felszínén ujabb kokont készitenek és ebben bábozódnak. A tavaszi nemzedék rajzása - a hernyók aránytalan előbujása miatt - igen elhúzódik. Bábállapot. A tavaszi kokonok elkészitése után a lárvák előbábbá, majd bábbá fejlődnek. Az előbáb állapot 6-10 napig, a bábállapot 7-13 napig tart. A báb világosbarna vagy sötétsárga szinü. Feje, tora és első potroh szelvénye sima. A potroh többi szelvényén - a másodiktól hetedikig - a dorsalis oldalon két harántirányu, erőteljes tüskesor van. A báb fejlődésének utolsó előtti napján áttöri a kokon csúcsét és erőteljes jobbra-balra való mozgással a talajra jut.Kb.5-10 percig függőleges helyzetben marad és a bábból előbújik a lepke. Ez legtöbbször a reggeli órákban 6-8-ig következik be, de ritkábban napközben is tapasztaltunk előbujást. Bábok a maglucerna talajában junius közepétől augusztus közepéig találhatók, a lucernagyökerek körül. Mortalitás, természetes ellenségek. Ahhoz, hogy a fiatal hernyó a levélről a tápanyagforrásul szolgáló zöldbimbókhoz, illetve virágokhoz eljusson, kb. 35-70 perc szükséges.Ez alatt a hernyó az ellenségeinek teljesen ki van szolgáltatva. Megfigyeléseink szerint ellenségei a Chrysopa

. illetve Coccinelle lárvák, továbbá több rabló poloska, amit még fajilag nem határoztunk meg. Ezek a fiatal lárvákat száj szervükkel megbénították, majd a száj szervükön tartva rejtekhelyükre hurcolták. Ezenkivül a lárvák vedlésekor tapasztaltunk némi mortalitást különösen a második és a harmadik stádiumban. Ponomarenko /3/ /1949/ a Chrysopa és a Coccinelle lárvákat jelöli meg a lucernahüvelymoly fő ellenségének. Ezenkivül a Tricho gramme evanescens tojásparazita kártótelét évenként 2-21 fira, becsüli. A tojásparazita által megtámadott tojás barnásfekete szinü lesz.