Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 11/1-18. Budapest, 1958)

pestris

. Ezzel szemben nem tudjuk például, hogy hernyó vagy pete alakban telelnek-e át, és a generációk számát sem ismerjük. Egyszóval ennek a két állatnak az életmódját még alaposan ki kell kutatnunk. Befejezésül iaég valamire szeretném felhivni a figyelmet. Közép-Európa nyugati részén négy Őshonos Aoer-faj fordul elő /Aoer monsplessulanum

. platanoldes t pseudoplatanus ós oampestris/

, mind a négy termésében más Neptioula-faj él. Hazánkban az Acer monsplessulanum legfeljebb csak a déli határokon őshonos, a másik három azonban az egész országban, vagy legalább is a hegyvidékeinken mindenütt előfordul. Ezekben az Aoer-fajokban élő Hepticula-fajok szintén megvannak nálunk. Tan azonban nekünk egy olyan Aoer-fajunk is, amely nálunk éri el elterjedésének a nyugati határát, és ez az Aoer tatarioum

. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy az Acer tatarioum

nak ÍB kell egy külön Hepticula-fajának lenni, amit még eddig nem ismerünk. Érdemes volna az ügyet jobban megvizsgálni, hátha sikerül a serioopeza-csoport ötödik faját is megtalálni. In Ahornfrüchten lebenden Nepticuiiden. Von X Szőcs Ungarisches Naturwissenschaftliches Museum, Budapest. Verfasser beschäftigt sich mit den in den verschiedenen Ahornfrüohten lebenden Neptioula-Arten. In der Einleitung fasst er, nach Jäckhs Abhandlung über die neue Art Heptioula monsplessulanella

. die die besprochenen Arten betreffenden Angaben zusammen.Haoh Anführung der in der ungarischen Literatur befindlichen diesbezüglichen Angaben, bespricht er seine eigenen Beobachtungen. Ausser den schon früher festgestellten Arten N. serioopeza Z. und deoentella H.-Sch., hat