Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/13-30. Budapest, 1957)

tápnövények között is nagy különbségek állhatnak fenn a Hyphantria szempontjából vett „érték*

1 tekintetében. így a vizsgált növények közül a fűfélék csaknem alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy rajtuk a Hyphantria hernyók megéljenek, az Artemisia valamivel alkalmasabb, mi

g a Cannabis

on fejlődésüket befejezett H

yphantria populációk életképessége nem maradt el lényegesen a kontroll mögött. Az elsőről harmadrendű tápnövényre való áttérés rendszerint a megváltozott táplálkozási körülmények közé került hernyók nagyfokú mortalitását idézi elő, a kedvezőtlen viszonyok hatására az idős hernyók nagy része a táplálkozást abbahagyja, és kényszerbábozódik.A kellő mennyiségű tartaléktápanyaggal el nem látott bábokból kelő lepkék életképessége csekély, tojásszáma alacsony ./1955, Acer-Artemlsia/

. Ugyanakkor a Cannabis

ra helyezettbe az uj táplálékot elfogadó hernyók - bár mortalitásuk jelentős volt - bebábozódva normális lepkékké alakultak,amelyek életképessége és tojásszáma nem maradt el a kontrolié mögött. Különösen magas mortalitást tapasztaltunk az 1956. évi kísérletek során almalombról fűfélékre helyezett hernyóknál, amelyek a táplálékból csak igen keveset fogyasztottak. Bár a tenyészetekben fellépett Hyphantria virus az 1955. évi II. és az 1956. évi I. és II. nemzedék mortalitás adatainak helyes értékelését megnehezíti, szembetűnő a tápnövényCBerés és a végig harmadrendű tápnövényen nevelt populációk csökkentett életképessége. A tarrágások idején a harmadrendű tápnövényeken fejlődésüket befejező Hyphantria populációk a kísérletek alapján Ítélve nem adhatnak teljes értékű utódokat, vizsgálataink tehát részben választ adnak a tarrágások után összeomló Hyphantria tömegszaporodások kérdésére is.