Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

mértéke, az előző évekhez viszonya.tva szinte jelentéktelenné vált. Bognár Sándor Növényvédelmi Kutató Intézet Lepkegyüjtés fénycsapdával. A fénycsapdával való rovargyűjtés nem uj gyüjtőmódszer, külföldi államokban már régóta alkalmazzák. Hazánkban első Ízben a Növényvédelmi Kutató Intézet használt fénycsapdát és kutatói jelenleg Is több vidéki állomáson használják. 1956ban Sopronhorpácson, Keszthelyen, Budapesten, Kompolton és Kisvárdán működött az intézetnek fénycsapdája. Az Intézet által használt csapda meglehetősen egyszerű szerkezet, fő alkotórészei: a fényforrás, egy bádogtölcsér és egy üvegfalu tartály. A fényforrás a tölcsér fölött van és a rárepülő rovarok a tölcsérbe hullanak. A tölcsér szája az üvegtartályba torkollik,ebbe a tartályba kerülnek a rovarok a tölcsér száján át. A tartályban egy fiolában van az ölőszer,rendszerint kloroform, ami a fiola szűk száján csak fokozatosan tud elpárologni. A tartályban tehát egész éjszakán át van kloroform-pára, ami a rovarokat megöli. A Növényvédelmi Kutató Intézet fénycsapdáinak anyaga kezdettől fogva a Természettudományi Múzeumba került meghatározásra. Ezért alkalmunk volt figyelemmel kisérni, hogy milyen értéke van az anyagnak adatgyűjtés tekintetében és alkalmas-e arra a csapdával fogott lepke, hogy gyűjteménybe helyezzük. Sajnos az eddigi gyűjtések alapján szerzett tapasztalatok nem teljesen megnyugtatóak. A fénycsapdába került lepkék tekintélyes, sokszor túlnyomó része annyira tönkremegy, hogy az állatokat nem lehet meghatározni. A lep-