Kovács I. Endre szerk.: Rovartani Közlemények (Folia Entomologica Hungarica 10/1-12. Budapest, 1957)

kék tönkremenetelében több körülmény játszik közre. A legtöbb kárt az okozza, hogy a csapdába került állatok sokáig vergődnek és ezzel nem csak egymást teszik tönkre, hanem a már lehullott tetemeket is. A tetemek elpusztulásáért elsősorban a bogarak felelősek. Ezek ugyanis, amint megérzik az ölőszert, igyekeznek elrejtőzni és befurakodnak a lehullott állatok közé. Természetesen az ölőszer hatása ott is eléri őket, ezért ott sem maradnak nyugton, sőt amikor már nem is tudnak tovább haladni, még mindig kapálóznak erős karmokkal felfegyverzett lábaikkal. Elképzelhető ezek után, hogy a bogarak által összejárt, összekapart lepkék pikkelyzetéből nem sok marad meg. Kisebb mértékben, de hasonló jellegű károkat a karommal felfegyverzett lábu lepkék is okozhatnak, azonban a lepkék által egymásban okozott kár nagyobb része nem ezen múlik. Megfigyelhető, hogy amennyiben nincsenek a csapdában bogarak, az az anyag megy tönkre leginkább, amelyikbe erős szárnyizomzatu, SZÍVÓS életű lepkefajok, főleg Sphingidák kerültek. Ezek ugy látszik erős szárnycsapásaikkal szintén felkeverik a lehullott állatok tetemeit, azonkivül azokat a lepkéket is tönkreverik, amelyek csapkodásuk tartama alatt kerülnek a csapdába. El lehet képzelni, hogy milyen tömegvergődés folyik a csapdában, ha erősszárnyu Amorphák szárnyaiból csak a szárny tövi részének néhány csonkja marad meg. Kétségtelen, hogy prognosztikai, cönológiai adatgyűjtés tekintetében a fénycsapdának nagy jelentősége lehetne, ha a vázolt bajokat sikerülne kiküszöbölni./ Véleményem szerint már az is nagy haladást jelentene, ha néhány rendszabályt mindig szigorúan betartanánk. Mindenekelőtt az ölőszer adagolásában nem szabad takarékoskodni. Akadtak már olyan gyűjtések, amelyeknek az anyaga tömeges volt, mégis elég jól megmaradt, csaknem kivétel nélkül meg lehetett határozni. Különösen a két legelső év anyaga volt jobb állapotban, amikor az ölőszer adagolása nem volt annyira korlátozva.Sajnos, a pusztulás elsősorban a kisebb, tömegesen fellépő fajokat